Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)

1. Kisláng története

-hellyel rendelkezett. A tagok közül teljesen vagyontalan volt Magasa földi József, 1800 négyszögölet bírt Szalai János, 600 négyszögölet Körmendi János, 1-1 kh szántóföld tulajdona volt Hetyei Józsefnek, Vagyóczki Ferencnek, 3 holdja Árnyos Pálnak, 2 holdja Nagy Józsefnek. A bizottságnak hivatalból tagja volt még Szalai József községírnok is, aki a bizottságban az írásos teendőket látta ed.89 A faluban a demokratikus újjászületés és az élet megindításának egyik jele a földosztás végrehajtása volt. 1945 áprilisában és májusában földdel rendelkező gazdákká váltak az egykori cselédek, napszámosok. Éppen az igénylések során derült ki, hogy a lakosok körében a földszerzési vágy igen erős, és a felszabadulás után ebbeli igényük kielégítését természetesnek tartották. Kisláng határában kiosztandó nagybirtok nem volt, így a szomszédos községek: Kálóz, Dég, Soponya határában levő uradalmakból vettek igénybe területeket. 1945 tavaszán 65 mezőgazdasági cselédnek 325, 126 napszámosnak 504 és 61 kishaszonbérlőnek 291 katasztrális hold földet juttattak, azonkívül egyházi javadalmi célra 27 kh földet hagytak meg. 1945 július 26-án a Községi Földigénylő Bizottság úgy tájékoztatta az elöljáróságot, hogy a kálozi Ödönpusztán a kislángi lakosoknak 1147 kh szántóföldet osztott fel.90 Természetesen további juttatási kérelmek is érkeztek a Földigénylő Bizottsághoz, de föld hiányában azokat kielégíteni nem tudták. A Soponyához tartozó Tarnócza pusztán vetésterületeket kaptak a kislángiak, főleg mezőgazdasági napszámosok, a föld azonban nem ment át tulajdonukba, mert azt csak aratás utánig, a termés elszállításáig használhatták. Később a Déghez tartozó Ecsi pusztából 250 holdat mértek ki a kislángiaknak, 53 holdat pedig házhelykiosztás ■ céljaira tartalékoltak. A házhelyeket 1946 nyarán átlag 600 négyszögöles parcellákban osztották ki. Végeredményben 252 személy kapott földet az 1945. évi földreform során, akik egytől egyig földnélküli napszámosok, mezőgazdasági cselédek, vagy 5 holdon aluli törpebirtokosok voltak. A földigénylők további területeket kívántak a szomszédos községek határából igénybevenni, de az érdekelt községek igen mereven elzárkóztak minden további adományozás elől. 1945 június elején még 94 igényjogosult család várta Kislángon a földet.01 Az újgazdáknak nagy nehézségekkel kellett megküzdeni gazdaságuk fellendítése érdekében. Nem kaptak gazdasági felszerelést, a mezőgazdasági épületekkel is az illetékes községek földigénylő bizottságai rendelkeztek, akik a bontást megakadályozták, sőt büntetés terhe alatt tilalmazták. Végülis Ödön pusztán 1946-ban bontott épületanyagot vásárolhattak, sőt élő fákat termelhettek ki. Ez azonban csak csekély mennyiségben állott rendelkezésre, és a jelentkező igényeket korántsem oldotta meg. Tarnócza pusztáról néhányan a hadműveletek idején rombadőlt mező37