Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
5822 pengő lefizetett alaptőkével és 509 taggal működött. Évi bruttó forgalma 55 000 pengő, üzletágazatai fűszer, vegyes, vas- és rövidáru kereskedés, valamint korlátolt italmérés volt. Igen jelentős pénzintézet az 1923-ban 226 taggal alakult Hitelszövetkezet. 1931-ben 560 tagja volt és 18 000 pengő üzletrész tőkével évi 960 000 pengő bruttó forgalmat bonyolított le. A hitelszövetkezet kebelében működött a gabonaértékesítő osztály, amely átlag évente 100 vagon gabonát vásárolt meg a gazdáktól és értékesítette.70 1930-ban a községnek magas kölcsöntartozásai voltak, melynek törlesztését részben újabb kölcsönök felvételével kívánta rendezni. 24 000 pengő hosszúlejáratú kölcsön felvételéről tárgyalt a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megbízottjával, majd külföldi kölcsön szerzésére is tettese javaslatot a képviselőtestületben. A község a vármegyei adók befizetésére kénytelen haladékot kérni, a lakosság jórésze szinte fizetőképtelen, ezért végrehajtással szedték be a pótadóhátralékokat. Több éves és szinte állandó elmaradás mutatkozott az egyházi adók fizetésénél is. A kiadásokat pedig csak tetézte, hogy 1929-ben orvoslakást kezdtek építeni, és ehhez külön pénzkölcsönt vettek fel. Kiegészítették a hiányos tűzoltófelszerelést, majd az állami iskola további építéséről is gondoskodtak. A községi vezetők ekkor elhatározták, hogy községi kezelésben álló kavics- és homokbányát, téglaégetőt létesítenek, amely — ha csekély jövedelmet is hoz, de mindenképpen hasznára válhat a lakosoknak.71 A képviselőtestület 1928 szeptember 28-án határozatot hozott egy községi gyümölcs- és bor szeszfőzde létesítéséről is. Felépítését az tette szükségessé, hogy a községben nagymennyiségű gyümölcs és egyéb pálinkafőzésre alkalmas anyag ment tönkre a korábbi években. A gazdák 150 hold szőlőterülettel rendelkeztek, de 80—100 hl mennyiségű gyümölcscefre is összegyűlt évente, akkor is, ha csak közepes termés volt. Eddig a 14 km távolságra fekvő Soponyára vitték a cefrét a kislángiak, azonban a nagy távolság és az ebből származó időveszteség miatt évente többen veszni hagyták a gyümölcsöt és a törkölyt is. A községi vezetők nézete szerint a felállítandó szeszfőzdében gazdaságos üzemvitelt lehet biztosítani. Az épületet a községi tulajdonban levő telken, a község külterületén emelték. Üzletvezetőjét, Vörösmarty Mihályt október 12-én nevezték ki. Rózsa Jenő helyettes főjegyző és Svajda József községi bíró havi 180 pengő fizetést ajánlott az üzletvezetőnek, aki ennek ellenében vállalta, hogy a szeszelőállítással kapcsolatos összes munkát elvégzi, sőt éjjel is dolgozik, ha a munka menete azt úgy kívánja. Még ez év őszén felépítették a szeszfőzdét, és megkezdték a berendezések vásárlását. Beszereztek egy Reisz-gyártmányú 120 literes űrtartalmú főzőkészüléket, kettő darab vaskádat, 31
