Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
kettő darab dézsát, mérőedényeket és egy Weszycki-féle kincstári szeszmérőgépet. Az utóbbiért 480 pengőt fizetett a község vezetősége. Az üzemelést még ebben a termelési évadban megkezdte a szeszfőzde.72 A község tulajdonában volt 273 kh terület, amelyből 132 kh a lakosok művelésében kishaszonbérletben volt.78 A bérletről évente a községi bírónak számoltak el a gazdák.74 A kislángi állami elemi iskolai gondnokságot 1931 májusában újjáalakították. A gondnokság elnöke Magyar Sándor róm. kát. plébános, tagjai Gergő Béla községi főjegyző, Bakcsy Béla községi adóügyi jegyző, Höflich Géza, Vass Pál, Tőbei Ignác, Árki János és Árki József birtokosok, valamennyien kislángi lakosok lettek. A gondnokságot hat évi időtartamra a vármegyei királyi tanfelügyelő javaslatára a főispán nevezte ki.75 Gergő Béla községi főjegyző ellen a megyei hatóságokhoz több panasz érkezett a faluból, sőt 1932 január 2-án öt tagú küldöttség jelent meg a főispán előtt, és a főjegyző tevékenysége ellen panaszt emelt. A küldöttségnek két tagja — Svajda József és Kovács Lajos — képviselőtestületi tagságot is viseltek, és ekkor már évek óta a gyűléseken is szembe szálltak a községi főjegyző által képviselt állásponttal. Nagy sérelemnek tartották, hogy a község elöljárósága 1928. és 1929. évben nem lépett fel kellő eréllyel a legelőtársulat azon tagjai ellen, akik a társulat vezetőségének ismételt felszólítása ellenére sem fizették meg a hátralékos adókat. Amikor a társulat vezetősége — Kövesi Gábor, Kovács Lajos, Gál László, Varga János — lemondtak tisztségükről, az elöljáróság nem marasztalta őket, hanem a lemondásuk után új legelőtársulati vezetőséget választottak, amelynek elnöke Árki Péter községi bíró lett, és Kovács János, Gergő Béla vezetőségi tagokkal alakult újjá. Ők legelőtársulati közgyűlést nem hívtak egybe, és a gazdaközönség tudomása nélkül intézték az ügyeket. Ötletszerűen vetették ki a legeltetési díjakat, ezek beszedése is hiányosan történt. Az elmúlt néhány évben nem tisztították, gyomtalanították a legelőt, elmaradt a legelőjavítás és az őszi boronálás. 1931 tavaszán a községi képviselőtestület határozata alapján kavics- és homokbányát nyitott a község. A területet azonban csere útján szerezte meg a képviselőtestület, mert az özv. Albert Jánosné tulajdona volt. A megnyitandó kavics- és homokbánya területért a képviselőtestület az apaállatok fenntartására szolgáló 18 kh területből 3 katasztrális holdat adott át özv. Albert Jánosné tulajdonába. Ezt a határozatot Svajda József és Kovács Lajos megfellebbezték, mivel a cserével nem értettek egyet. A delegáció a megnyitott kavics- és homokbánya kihasználásával is elégedetlen volt. Szerintük nem lehet megengedni azt, hogy onnan más helységbeliek is vásárolhassanak kavicsot vagy homokot. Nincs elszámolás az idegenek számára eladott kavics és homok után befolyt összegről sem. A községi 32
