Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
látták el. A közgyámi funkciót Palló Mihály, a községi pénztárosságot Gyöpös János a Direktórium megbízásából továbbra is megtartotta. Községi alkalmazott volt Szelepcsényi György és Király János, akik a kisbírói munkát látták el. A direktóriumnak külön hivatalos pecsétje nem volt, hanem a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége Kislángi Helyi Csoportja bélyegzőt használta. Minden hivatalos iratot a direktórium elnöke, Tóth György és a hivatalvezető-helyettes Mohoss Béla írt alá, majd a községi bélyegzővel és fentebb említett szövetség bélyegzővel látták el.00 A direktórium tagjai napi 30 korona fizetést kaptak, majd határozatot hozott a helyi Munkás és Földműves Tanács^ az alacsonyfizetésű községi alkalmazottak bérének emeléséről is. Ugyancsak határozat született, hogy gróf Zichy János uradalmából 301 hold földet kisajátítanak, és azt Kisláng községhez csatolják. Gondoskodott a direktórium a falu ellátatlanjairól is, és nekik a szükséges élelmiszereket megszerezte. Ekkor vetették fel, hogy Kisláng községben évente legalább egy alkalommal országos vásárt tartsanak, majd az állandó községi orvosi állás betöltésének gondolatával is foglalkoztak. A direktórium kölcsönt szerzett a községi kiadások fedezésére, és többek között az állami elemi iskola tetőzetének kijavítását is megkezdték.61 Kérelmezték egy távbeszélő központ felállítását is, amelyet azonban a Soproni Posta és Távirda Kerületi Műszaki Felügyelőség anyag- és szakemberhiány miatt nem tudott létrehozni.62 A direktórium és a községi tisztviselők lelkesedéssel dolgoztak és odaadóan teljesítették a tanácskormány, a megyei és járási direktórium utasításait. A községi pénztár üres volt, amikor a Tanácsköztársaság kikiáltásának híre Kislángra megérkezett. A direktórium tagjai fizetésüket még május 27-én sem kapták meg. Ekkor felírtak a székesfehérvári járás intézőbizottságához, ahová 5240 korona követelést nyújtottak be a községi tisztviselők fizetésével együtt, amely összeget július 8-án megkapták.63 A Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror hullámai elérték Kislángot is. Az uradalmakban megjelent különítményesek megfélemlítették a cselédséget, a faluból pedig augusztus 19-én hajnalban elhurcolták Réger Ferenc 33 esztendős napszámost, valamint a 62 éves Takács István bognármestert. Későbbi vallomások szerint lófarkához kötve vonszolták a falun végig, és a szomszédos Mezőszentgyörgy község határában reggel 7 órakor mindkettőt agyonlőtték. Bűnük állítólag az volt, hogy Takács István vallás nélkül élt, azaz felekezeten kívülinek mondta magát, Réger Ferencről pedig csak annyit tudtak, hogy szegény ember volt, és a Tanácsköztársaság bukása után is a nincstelenek érdekében emelte fel szavát.64 A községi új vezetőség sietett a direktórium intézkedéseit megsemmisíteni, illetőleg azokat hatályon 28
