Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
kívül helyezni. 1920 elején a képviselőtestület határozatot hozott, hogy a Tanácsköztársaság idején a községben történt eseményekért elsősorban a direktórium felelős, és ezért siettette tagjainak törvényes úton való felelősségre vonását. Visszaadták a direktórium által a nagylángi uradalomból kisajátított és a községhez csatolt 301 katasztrális hold területet. Az ellenforradalmi rendszer bizalmatlan volt a Szovjet-Oroszországból 1918—1920 között hazaérkezett volt hadifoglyokkal, akik szemtanúi voltak a szocialista forradalom utáni változásnak. A hatóságok 1921-ben összeírták a volt hadifoglyokat, tevékenységüket pedig a későbbi években a helybeli csendőrőrssel állandóan figyeltették.65 A gazdaközönség eszmei nevelése céljából újjászervezték a Kisgazda és Földműves Olvasókört, ahol részben érvényesült a nagygazda vezetés, és a keresztény nemzeti ideológia. Az olvasókör népszerűsítése miatt 1924-ben feloszlatták a földmunkások kislángi szervezetét, ahol a falu nincstelenjei, az agrárproletáriátus és a törpebirtokosok tömörültek. A községet 1920 tavaszán a sárbogárdi járáshoz akarták csatolni, azonban az alispánhoz küldött levelében az elöljáróság annak nagy hátrányát kifejezte, így az átcsatolásra nem került sor.66 A község vezető jegyzője Gergő Béla lett, majd 1920-ban Bakcsy Bélát adóügyi jegyzőnek, Schlakker Károlyt 1922-ben aljegyzőnek megválasztották. 1924-ben dr. Novák József községi orvos alkalmazását hagyta jóvá a községi képviselőtestület, 1925-ben pedig Gaál László lett a községi állatorvos.67 Mindketten korábban kerültek Kislángra, dr. Novák József 1923-tól magánorvosként működött ott. 1925-ben fiókgyógyszertárat állítottak fel a faluban, megkezdték az állami iskola és a községháza felújítási munkálatait, szinte évről évre javítják a kiscséri vasútállomáshoz vezető vicinális utat.68 Tovább építették a református templomot is. 1926 február 26-án a főszolgabíró a templomépítés meggyorsítását indítványozta. Szerinte érdemes, sőt szükséges állami segélyezésben részesíteni a templomépítést. Még ez év tavaszán a vármegye főispánja közbenjárására a községi református templom építéséhez az egyházközség kivételes és rendkívüli állami segélyképpen tízmillió koronát kapott.69 1930-ban 3200 lélek lakott a faluban. A községhez ekkor 4593 kh terület tartozott, és külteleki lakott helye csak Jánosmajor volt. A község határából 4058 kh szántóföld, legelő 216 hold, rét 8, szőlő 29, erdő 4, terméketlen terület 258 kh volt. A község fő terménye a búza és a tengeri. A telepítés után kialakult birtokviszonyokban az ellenforradalmi rendszer által végrehajtott földreform során történtek változások. A községi földigénylők között 42 magyar hold házhelyet és 1200 hold szántóföldet osztottak ki, bár ez nem eredményezett különösebb rétege-29
