Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
abból a gabonából, amit a szomszédos uradalmakból összeraboltak;”. E sérelmes intézkedés miatt tiltakoztak a munkástanács tagjai, mert ,,14—15 kislángi suhanc miatt” nem bűnhődhet a falu egész lakossága.56 A székesfehérvári törvényszék elé 48 jórészt kiskorú gyereket idéztek meg. Az ügyben a tárgyalást március 10-re tűzték ki. A vád ellenük az volt, hogy kihasználták a zűrzavaros állapotokat, és eközben gabonát és sertést tulajdonítottak el az uradalmakból. A vizsgálat ügyében a megyei kormánybiztos különös szigorúságra hívta fel a hatóságok figyelmét. A község elöljárósága, a Nemzeti Tanács és a Munkástanács megbízottai március 7-én levelet írtak a megyei Nemzeti Tanács elnökének, hogy hasson oda, hogy a törvényszék ne ragaszkodjék mind a negyvennyolc személy megjelenéséhez, mivel azok jórészt kiskorúak és csak szülői felügyelet mellett mehetnek Székesfehérvárra. Ez pedig legalább két munkanapot venne igénybe, és a meginduló tavaszi mezőgazdasági munkák hátrányára válna. Javasolták, hogy a község képviseletében Gáspár Péter helybeli lakos jelenhessék meg a tárgyaláson. A kitűzött tárgyaláson a kislángiak közül senki nem jelent meg a törvényszék előtt. Ezért a törvényszéki elnök vizsgálóbírót kívánt a faluba küldeni, aki a helyszínen hallgatja ki a tanúkat. Előtte tájékozódni kívánt a kislángi állapotokról, ahonnan március hónapban ismét mozgalmas hírek érkeztek. Levelében olyan egyén megjelenését kérte, aki személyesen biztosíték is a hasonló incidensek megakadályozására. Figyelmeztették a községi Nemzeti Tanácsot, hogy a községben történt incidens méltányos elintézésére csak abban az esetben számíthatnak, ha a lakosság megőrzi nyugalmát, betartja a törvényességet, tanújelét adják törvénytiszteletüknek. Ugyanakkor be kell bizonyítaniok, hogy a közelmúltban lezajlott események pillanatnyi megféledkezésből és nem szándékosságból történtek.57 Az ügyet végül is a Tanácsköztársaság idején méltányosan intézték el. A kislángi Nemzeti és Munkástanácsnak a rend és nyugalom helyreállítására tett felhívásának hatása lett. 1919 január 2-án Székesfehérvárott a megyei Nemzeti Tanács gyűlésén megjelent a kislángi Munkástanács küldöttsége, akik 150 pár bakancsot kértek azoknak a mezőgazdasági dolgozóknak, akik munkát vállaltak, és az uradalmakban azt meg is kezdték.58 A községben még 1918 novemberében nemzetőrséget szerveztek, amely a rendet fenntartotta.59 A Tanácsköztársaság kikiáltása után Kislángon a hatalmat március 27-én a helyi Munkás- és Földmívestanács Intézőbizottsága, vagy másképpen Direktóriuma vette át a helyi Nemzeti Tanácstól. A Direktórium elnöke Tóth György, helyettese Máj er György, tagja Csonta János lett. A közigazgatási teendőket Mohoss Béla, volt helyettes jegyző, Anritter Antal hivatali kisegítő, Schlakker Károly gyakornok 27
