Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
mánybiztos ezért Kislángra 35 fős karhatalmat rendelt ki 2 gépfegyverrel, hogy az ott állomásozók szorongatott helyzetén segítsen.52 A polgári demokratikus forradalom eredményeképpen Kislángon is új hatalmi szervek jöttek létre. Az év végén megalakult munkástanács körül csoportosultak a falu legszegényebbjei, míg november elején létrejött nemzeti tanácsban lényegében a régebbi közigazgatási vezetők maradtak. A faluban hírek terjedtek el arról, hogy a környező uradalom és bérgazdaságok földjét és gazdasági felszerelését a szegénység kapja meg. 1918 november első felében ösztönös erővel robbant ki a földosztó mozgalom, amely azonban megfelelő szervezettség miatt az uradalmak fosztogatásává vált, és különösen Ödön pusztán, Honig Andor gazdaságában okoztak nagy károkat.63 A mozgalom november 21-ig tartott. Lecsillapodását elsősorban az okozta, hogy november 17-én a helyi nemzeti tanácsot újjászervezték,54 amelyben a lakosság minden rendű és rangú rétege képviselve volt, a gazdasági cselédektől a földes gazdákig. Ugyanekkor a lakosság soraiból megszervezték a nemzetőrséget, amely legfőbb feladatának a törvényesség betartását, a rend és nyugalom helyreállítását tartotta. A kislángi Nemzeti Tanács átiratban értesíti november 21-én a megyei Nemzeti Tanácsot, hogy az újjászervezéssel a lehető legmesszebbmenő eredményeket érték el. A budapesti karhatalmi csoport azonban továbbra is a faluban maradt, és a község bírája és jegyzője szerint ezek saját részükre bőséges lakmározások céljából élemiszert és baromfiakat rekvirálnak. A helyreállt nyugalmat a katonák kihívó magatartása megzavarhatja, ezért a megyei Nemzeti Tanács — amelynek tudta és hozzájárulása nélkül tartózkodik a Katonaság Kislángon — az esetleg bekövetkező káros eseményekért felelősséget nem vállal.65 Ez a mozgalom egyébként, a megye más falvaiban is ismeretes, de ott a földesúri földek kisajátításában és a gazdatisztek vagy tulajdonosok elűzésében nyilvánult meg. Később ezeken a helyeken termelőszovetKezeteket hoztak létre az uradalom cselédei és a falvak szegény elemei. A Nemzeti Tanács igyekezett a rendet fenntartani a faluban, azonban még márciusban is olyan viszonyok uralkodtak, hogy hivatalos egyén sem mert kimenni oda, a bántalmazásoktól tartva. Az ödönpusztai eseményeket a hatóság karhatalommal torolta meg. 1919 január 2-án a kislángi Munkástanács küldöttsége a megyei Nemzeti Tanács gyűlésén azt a panaszt terjesztette elő, hogy a leszerelt és közellátásra szoruló katonák részére a fejkvóta szerint járó gabona mennyiséget nem utalták ki Kislángra. Egy alispáni levélből úgy értesültek a Munkástanács tagjai, hogy a környező uradalmak kifosztása miatt a megyei hatóság nem is hajlandó kiutalni a szükséges gabonát. Az alispáni rendelkezésben többek között a következő áll: „éljenek meg a kislángiak 26
