Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
arra mégsem került sor. 1918 februárjában egy hétig dolgozott Kislángon a járási számvevő, de tetemes dolgai mellett a számadásokat elkészíteni nem tudta. A főszolgabíró magát mentegette, minthogy másfél éve vette át a hivatalt, és azóta is figyelemmel kísérte a kislángi állapotokat, de azok kijavítására intézkedést nem tudott tenni. 1918 december 27-én a belügyminiszter sürgette a vizsgálat befejezését, így 1919 január elején sok munkával sikerült is az 1914—1917. évek községpénztári számadásait, valamint ugyanezekről az évekről a szegényalap és az 5%-os iskolai pótadó számadásokat összeállítani. Megvizsgálták Bognár György bíró által kezelt legelőbirtokossági pénztár 1914—1917. évi számadásait is. A községi képviselőtestület még az elmúlt hónap 10—13. napján elvben elfogadta azokat. A vizsgálat során valóban kiderült, hogy nagyfokú visszaélés történt, így a községi vezetők ellen bűnvádi eljárást indítottak, egyúttal Weszely Józsefet hivatalából véglegesen elbocsátották. Sok hiányosságot és sürgős megoldásra váró feladatot hozott a felszínre még a vizsgálat, amelyet azonban csak szakképzett és megfelelő számú irodai alkalmazott lett volna képes megoldani/*8 A háború utolsó hónapjaiban a lakosság már szembeszállt a hatóságokkal is. Az élelmiszerválság ugyanis valóságos éhezést jelentett. 1918. év második felében csak igen kevés cukrot és sót kaptak, hiány volt a legszükségesebb élelmiszerekben. Üjabb rekviráló csoportok érkeztek ősszel a faluba, akik minden felesleget lefoglaltak. Amikor a háborúnak vége volt, a faluba 450 fő tért vissza, akiknek ellátásáról ugyancsak gondoskodni kellett.49 A megyei hatóságok vetőmagot utaltak ki a hazatért katonáknak, hogy el tudják végezni az őszi vetést.50 Ugyancsak megérkeztek a hadifoglyok Szovjet-Oroszországból: 1918-ban Németh János, Pók János, Varga István, Lingli János, Ferenczi József, Rehák István, Suber Imre, Szabó Sándor, Stibi József, Pataki István, Zarándok János, Boda István, Baráth Mihály, Danics Mihály, Nagy Pál, Krausz József, Kolonics József, Csepregi Ferenc, Szöllősi Flórián, Szakács Mihály, Lukács Pál, Varga Ferenc, F. Varga Sándor, Vincze János, Puskás Imre, Pál Mihály. 1919-ben Dániel János, Kozics István, 1921-ben Fekete István, Frik János, Harangozó István, Reiber Gyula és Kaszab György jött haza.51 A háborúból kiábrándult katonaság és a hazatért hadifoglyok magatartása a faluban az uralkodó osztály szemében egyre veszélyesebbé vált. Gyakori a hatóságokkal való szembeszállás, ami legtöbbször a közigazgatás helyi vezetőivel való összetűzésben nyilvánult meg. 1918 novemberében a község rendje és békéje fenntartása érdekében budapesti katonaság tartózkodott a faluban, akiknek erőszakos fellépései is felborzolták a falu hangulatát. A katonák tevékenységét úgyszólván teljesen megbénítja a lakosság. A kor25
