Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
adósságot csinált a községnek. Igaz, hogy Veszély József jegyzőt 1916- ban felfüggesztették állásából, de a bíró, Bognár György továbbra is maradt, és őt senki felelősségre nem vonta. A bíró hat esztendeje van hivatalban, de sem a gazdaközösség, sem pedig a község vagyonáról el nem számolt a képviselőtestületnek. Sőt a község pénzét továbbra is kezelte. Hozzá vitték a bérletet a községi földek után, apaállatokat,, majd két ízben fát is adott el a község tulajdonából. 1913 óta a községben semmit sem építettek, a nagy kölcsönök pedig csak a terheket növelték. A helyettesítésre kiküldött jegyző szintén egyetért a bíró vak s ha a képviselőtestület felszólítja őket az elszámolásra, annak mély hallgatás csak az eredménye. Egyébként a képviselőtestülettel alig tudatnak valamit. A mérhetetlenül megnövekedett földadó — katasztrális holdanként 32 korona — szintúgy érthetetlen a lakosság előtt, mint az iskolák bezárása 1917 őszén. Az történt, hogy három vagon szenet vásároltak az iskola és a községháza részére, s a szenet a jegyző és a hivatalnokok tüzelték el. Az adót adókulcs nélkül vetették ki. így történt, hogy 400%-os pótadót kellett kifizetni a gazdáknak. 1918 elején újra bíróválasztás volt Kislángon. Kovács Lajos és két társa a bíróválasztáson megjelent szolgabírónak mondották, hogy a község nem kívánja Bognár Györgyöt továbbra is bírónak, mivel hűtlenül kezelte a községi számadásokat az elmúlt hat évben. Ennek ellenére Bognár György lett újra a bíró. A jegyző pedig továbbra is basáskodik. Csak azoknak az ügyét intézi el, akik megfizetik. A rézgálic kilóját 15 korona 20 fillérért adta, holott annak ára 3,30 korona. A többiekkel igen durván bánik. Szarvasmarháknak, buta parasztoknak mondja el a falu legszorgalmasabb, sokat dolgozó idősebb embereit is. Ebben az ügyben a székesfehérvári hatóságokhoz hiába fordulnak „mert ott orvoslást nem kapunk, így kénytelenek vagyunk a nagyméltóságú Belügyminiszter Úrnak szíves pártfogását kérni” — zárják levelüket a panaszosok. A beadványra aztán nagy mozgolódás lett. A vármegye főispánja szóbelileg utasítja Heltay főszolgabírót a kislángi állapotok felülvizsgálására. A járási szervek azonban a kislángi zűrzavaros állapotokat kisebbíteni kísérlik, és szerintük azokat a lakosok felnagyítva adták elő. A volt jegyző bűnösségét kárhoztatják, aki 1913 óta igen hanyagul kezelte a községi számadásokat, a helyettesítésére kirendelt Makay Andort azonban mentegeti, mert kisegítők nélkül dolgozik, és a legfontosabb teendői a bevonulással kapcsolatos ügyek, amelyeket megfelelően elvégzett. Makay egyébként 1917 nyarán elkészítette a háborús években elmaradt házi pénztárköltségvetést, és június hónapban a képviselőtestület azt is megtárgyalta, de nem fogadta el. Ekkor folyamatba tették a képviselőtestület feloszlatását, azonban 24