Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
kalmazott napszámosok és részes művelők követeléseit. Közben nem mulasztotta el azt sem, hogy a cselédség létszámát emelje Az uradalomnak sikerült elérni, hogy a század utolsó éveiben és a századfordulón a mezőgazdasági munkabéreket az 1895. év előtti színvonalra szorítsa le. A napszám az arató- és cselédsztrájk lezajlása után a lángi uradalomban napi 40—80 krajcár körül mozgott, az aratást pedig tizenkettedik részért vállalták el.21 A XX. század első éveiben az uradalom terményeinek szállítási problémáját oldotta meg. A nagy mennyiségben eladásra kerülő gabona, majd cukorrépa szállítása addig kocsikon és ökrösszekereken történt a Déli-Vasút szabadbattyáni állomására. Az uradalom terményeinek ilyen formában történő elszállításán azzal akart segíteni, hogy keskenyvágányú répavasúttal köti össze a Déli Vaspálya Társaság állomását az uradalommal. 1904-ben meg is kezdődött a Sárvíz-Malomcsatorna balpartján egy keskenyvágányű lóvontatású mezőgazdasági vasút építése, amely Szabadbattyán állomásról indult és Tác, Csősz, Soponya, Nagyláng községek határában haladt végig, majd a nagylángi meszesháznál keresztezte a csatornát és a Kálóz-örsi-Szabadbattyán törvényhatósági utat, Selyem és Lobbmajorba vezetett. Ebből égy szárnyvonal ágazott el, amely az uradalom tehenészeti telepéig húzódott. A kisvasút építése ellen szót emelt Csősz község elöljárósága, •és kijelentette, hogy nem kíván területet átengedni az uradalomnak. Csősz község azzal érvelt, hogy a vasút a csatornaparti birtokosok területén húzódik végig, és joga van a lakosságnak megakadályozni az építést. A Sárvíz Malom Csatorna Társulat még 1904 március 22-én tartott közgyűlésén beleegyezett a vasútépítésbe, így a csősziek tiltakozása eredménytelen lett. A vasútépítés alkalmával a kereskedelemügyi miniszter kikötötte, hogy a kisvasúihoz más mezőgazdasági vasutak is csatlakozhatnak vagy keresztezhetik azt. Amennyiben a közérdek úgy kívánná, hogy a vasutat el kell bontani, vagy azon nagyobb mérvű javításokat kell végezni, azt az uradalom saját költségén, kártérítésre való igény nélkül köteles véghezvinni. A vasút megépítése után jó szolgálatot tett a gazdaságoknak. Meggyorsította és könnyítette a terményszállítást, sőt lebonyolította a személyszállítást is. A kocsik legnagyobb részét ugyan répaszállításra, illetőleg egyéb terményszállításra alkalmazták, de a Zichy család, az uradalom intézői, sőt a munkásai is igénybevették a szerelvény végéhez csatolt külön személyszállításra berendezett, magas oldalkorláttal és alkalmas ülésekkel ellátott kocsit.22 13
