Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
viszonyítva kielégítő: 295 ló, 1126 szarvasmarha, 14 588 juh, 1106 sertést számláltak meg az 1869-es esztendőben. A mezőgazdasági termelést 13 gazdatiszt irányítja, akik 244 cseled és 84 napszámos munkájára ügyeltek. Ugyancsak a gazdatisztek feladata volt a munkaerőhiány enyhítésére kiadott bérletföldek után járó munkanapok elosztása is. 1869-ben a holdankénti termésátlag mai szemmel tekintve alacsony volt: pl. rozsból 8 mérő (egy mérő kb 0,4—0,5 q), a tavaszi árpából 7 és fél, zabból 11, kölesből 8 mérő termett holdanként. Ugyanebben az esztendőben az uradalom 2000 fej káposztát, 10 400 q takarmányrépát termesztett, összesen termett 17 200 mérő köles, 9900 mérő kukorica, valamint 5400 mérő burgonya. A terményt főleg Pesten és Székesfehérvárott értékesítették. A búza mérőnként 490— 515 krajcár, a rozs 300, az árpa 230, a zab 150, a kukorica pedig 220 krajcár volt. Megjelentek az uradalom terményei a megye más mezővárosaiban is, ahol hetente egy alkalommal volt hetivásár. Keresztülszelte az uradalmat a Székesfehérvár—Simontornya közlekedési út, amely Pest, illetőleg Tolna és Somogy megyék felé is lehetővé tette a terményszállítást.18 Az uradalom munkaerőhiánnyal küszködött, amelyet cselédek alkalmazásával igyekezett enyhíteni. A bérmunka megjelent ugyan az uradalomban, de ott 80—100 napszámosnál több nem dolgozott. A napszámosokat is csak a kampány munkáknál alkalmazták, főleg az úgynevezett gyalogmunkákra. Az uradalom biztosítani igyekezett a gyalogmunkákra megfelelő számú munkaerőt, ezért földeket adott bérbe ledolgozás fejében. 1869. esztendőben például 450 hold föld volt a parasztok kezén, akik minden hold föld után évente 6 gyalognapszámot szolgáltak, de kötelesek voltak még 7 hold takarmányt is betakarítani az uradalomnak. Ebben az évben tehát a lángi uradalom 2700 bármilyen célra felhasználható gyalognapszámmal rendelkezett, de biztosított volt számára 3150 hold takarmány betakarítása is. A lángi uradalom ezzel a feudális jellegű ledolgozási módszerrel tudta megoldani a munkaerőhiányt a népes falvaktól egyébként távoleső birtokon.1» Kisláng népesedése is éppen azzal magyarázható, hogy az uradalomnak ebben a központi fekvésű pusztájában mind több és több cseléd és pásztorember települt. 1880-ban 816, tíz év után 891 és 1900- ban már 920 fő lakott ott.20 A század utolsó évtizedeiben a kislángi gazdaságot a Zichyek tőkés bérlet útján hasznosították, majd az uradalom házi kezelésében csak a nagylángi, a csőszi és a külső táci gazdaság maradt meg. 1896-ban a kislángi gazdaságot Deutsch Miksa bérelte, s ez a szerződés szerint 1898 április 1-én lejárt. A bérletszer11
