Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)

1. Kisláng története

temploma, plébániája ekkor már száz esztendős múltra tekintett viszsza.1'7 Az uradalom központjában 42 magánépület és két középület — templom, iskola — állott. 1869-ben 3 tanítót alkalmazott az uradalom.0 A többi pusztákon és majorokban: Csőszi, Lobb-major, Jánosmajor, Kispuszta, Péterszállás, Tarnóca, Világos- és Üjmajor, konvenciós cselédek és pásztoremberek éltek.14

1870-ben a megyebizottsági tagok választására kerületeket alakítottak. Ekkor Nagylángot a 39. választási kerületbe sorolták, amelyhez még Soponya község tartozott. Nagylángon azonban mindössze 44 választópolgár volt Soponya 171 választójával szemben.16

Kisláng pusztán csupán pásztorok, bojtárok, konvenciós cselédek és néhány gazdatiszt élt. Uradalmi tisztviselő: Bóka József, uradalmi gazda: Ács József, szekeres béresek: Bognár József, Borostyán János, Nagy József, Sulova Gábor, Szabó Imre, Takács János. Az uradalom híres juhtenyésztése is Kislángra koncentrálódott. Keller Ignác, Kraszauer István, Liszák Ferenc, Mercsek István, Pintér György, mint juhászok álltak az uradalom alkalmazásában a múlt század hetvenes éveiben. Éltek még kocsisok, kertészek, téglavetők, bivalyosok is a kislángi pusztán.16

Az 14387 holdas uradalom Nagyláng, Aba, Csősz és Tác községek határában terült el. Ezek között, mint önálló gazdaság szerepelt Kisláng, amely a század végén 4850 magyar hold föld-terület volt. Az uradalom a hetvenes években lépett a kapitalista gazdálkodás intenzívebb fokára. Ekkor a termelés fokozását gépek beszerzésével és alkalmazásával is növelték. Az uradalom termőterületének 64%-a szántóföld. Főleg gabonát termeltek. A korabeli statisztikusok szerint a lángi uradalom Fejér megye gabonatermő vidékének egyik legjelentősebbike volt.17 Az uradalom 9230 hold szántóföldet művel, amíg 1927 hold rét, 2528 hold legelő, 225 akácos erdő, 173 hold belsőség, 10 hold kert, 15 hold nádas és 90 holdra tehető hasznavehetetlen terület van tulajdonában. A szántóföld 450 hold kivételével házi kezelésben volt, amelyen viszonylag korszerű gazdálkodást folytattak. A többezerholdas őszi-tavaszi gabona mellett kapásnövények, takarmányföldek — főleg kukorica, lucerna találhatók. Az uradalom gazdasági felszerelése a Fejér megyében levő gazdaságok között kielégítőnek mondható. 126 vaseke, 8 közönséges kapálóeke, 8 irtó, 10 magtakaró, 8 töltőeke állott rendelkezésre. A faekéket az uradalom a hetvenes évek közepéig selejtezte, majd több mezőgazdasági gépet szereztek be, így 11 db vetőgépet, 14 angol fogast, 32 db fafogast, 4 db hantzúzó hengert, 20 db fahengert, kaszálógépet, 1 lóerejű cséplőgépet és 4 db gőzerejű cséplőgépet. A múlt század hatvanas éveiben a megye uradalmaiban elvétve alkalmazták csak a gőzerejű cséplőgépeket, de soros vetőgép is mindössze csak 61 darab volt a megyében. Állatállománya a földterülethez

10