Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
KISLÁNG 1 ŐRT ÉNÉTE ÁLTALÁNOS ADATOK Kisláng önálló tanácsú község, Fejér megyében, a székesfehérvári járásban fekszik. Szomszédos községek: Dég, Kálóz, Mátyásdomb, Mezőszentgyörgy és Soponya. Területe 9223 kh. Külterületi lakott helyek: Aranyospuszta, Ecsimajor, ödönpuszta, Jánosmajor és Kozmatanya.* A lakosság száma 1962 január 1-én 3493 fő volt, akik 986 házban laktak.2 Vasútállomása Kiscséri puszta, amely 12 km-nyi távolságra van a községtől. A külterületi helységektől is a Kiscséri pusztai vasútállomás távol esik: Aranyospuszta 18, ödönpuszta 15, Kozmatanya 16, Jánosmajor 12 km-re fekszik. Ecsimajorhoz pedig Lepsény 10 km-re van. A személyszállítást rendszeres autóbuszjárat bonyolítja le, amely Ecsimajor kivételével a külterületi lakott helyek utasforgalmát is ellátja.3 A község közigazgatási határán belül működik a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amely 1962. év végén 7044 kh közös területen gazdálkodott, és részben az Enyingi Állami Gazdaság. Ez a gazdaság a kislángi határon belül 1160 kh földet birtokol.4 A lakósok közül 1954 fő dolgozik a mezőgazdaságban, 178 az iparban és az építőipar területén, és 220 fő egyéb népgazdasági ágakban.5 A LÁNGI URADALMI PUSZTA A történelmi Lángh a törökellenes felszabadító háborúk idején elpusztult. Lakói később visszatértek és Soponyát népesítették be.6 A pusztán maradt nagykiterjedésű birtoktestet a Vásonkői Zichy család birtokolta, és Nagyláng székhellyel uradalmi központot alakított ki. A XVIII. században több major épült a lángi uradalomban. Ezek egyike volt Kisláng, amelyet Puszta-Láng és Külső-Láng elnevezéssel is illettek.7 Az uradalom pusztái és majorjai között már a XIX. század elején Kisláng fejlődése volt a leggyorsabb. 1830-ban 152 lélek lakja.8 1851-ben 173 főt írnak össze.9 1857-ben az egész lángi uradalomban 1003 lelket számoltak meg,10 de ennek a népességnek egyharmada ekkor már Kislángon volt. Az első hivatalos magyarországi népszámlálás idején, 1869-ben 747 uradalmi alkalmazott élt itt.11 Nagy-Lángon a múlt század első felében fényes, egyemeletes urasági kastély állt, nagy parkkal és fácános kerttel. Egykori katolikus 9
