Pesti János: Pintér Károly életútja – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 24. (Székesfehérvár, 1963)

zata alapján azonnal szabadlábra helyezték. Elbocsátása alkalmával lakásául Budpest, VII., Elemér u. 36. III. 37. ajtót mondta be.

Pintér szabadlábon élt, amikor október 14-én — Garbai Sándorral együtt — újra bíróság elé került* A budapesti királyi ítélőtábla idézte meg az 1903. április 26-án tartott nyilvános népgyűlésen mondott beszéde miatt fellebbviteli főtárgyalásra.72 A székesfehérvári királyi törvényszék 1904. június 28-án — a vád és védelem meghallgatása után — így ítélt: „A királyi törvényszék mint büntetőbíróság... Pintér Károly székesfehérvári születésű, budapesti lakos, 24 éves, r. katolikus vallású, nőtlen, írni-olvasni tudó kőművessegéd, magyar honos, katona nem volt, vagyontalan ... izgatás vádja s következményeinek terhe alól felmenti.”13 A kihallgatott tanúk közül Szeitl Pál emlékezett arra, hogy Pintér a papokat bírálta. Korábban már idézett szavait — amelyek hatóságilag engedélyezett népgyűlésen hangzottak el — Pintér se vonta vissza. Az ítélőtábla jegyzőkönyve szerint kifejezéseiben gazdászati, politikai és társadalmi kérdésekre vonatkozóan részben valótlan, részben túlzott állítások foglaltának.** A bíróság véleménye szerint Pintér a papság intézményeinek egyes meglévő gazdászati hiányát elfogultan hánytorgatja, s a papságot „...tekintet nélkül azon sok üdvös cselekményére, melynek a történelem folyamán létrehozói voltak, kíméletlenül és legnagyobbrészt igazságtalanul mint a társadalmi osztálymozgalom kerékkötőit, s a tömegnyomor előidézőit tünteti fel.”71

Mindemellett a királyi törvényszék úgy látta, se Pintér, se Garbai nem lépte túl azt a határt, amelyen belül az intézmények, egyes társadalmi osztályok kritikája büntetlenül mozoghat, s így a büntetőtörvénykönyv azon követelménye, hogy valamely osztály a másik elleni gyűlöletre izgat, nem forog fenn. Azon vádakra vonatkozóan pedig, hogy a vádlottak Székesfehérvárott 1902. november 16-án tartott népgyűlésen a Népszava című hírlapot azért, mert a törvény által vétségnek nyilvánított cselekményt követett el, nyilvánosan feldicsérték, a vádlottak azon állításával szemben, hogy ók a Népszava ellen folyamatban lévő sajtópereket idéztek fel, a kihallgatott tanúk nem szolgáltattak bizonyítékot. Mindezek mérlegelésével a rendelkező rész értelmében felmentették őket. A felmentést az ítélőtábla tudomásul vette.

Ezen tárgyaláson — mivel Pintér a székesfehérvári királyi törvényszék ítéletével szemben semmiségi panaszt nyújtott be — felülvizsgálták az 1904. május 1-i népgyűlésen elhangzott szavait is.

* A tárgyalásra szóló idézést Major Mihály kézbesítette szeptember 27-én, s Pintér Károly — aláírásával igazolva — személyesen vette át.

** „A francia pap épp olyan rossz, mint a magyar. Ha a római pápa, vagy a zsidó főrabbi cselekszik munkások érdekei ellen, arra is ráverek. Ahol a pap szót emel, ott az igazság megfeszíttetik.”

31