Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
1948 után a mezőgazdaság szocialista átszervezésének első lépései napirendre kerültek Szabadhídvégen is. A nagyüzemü gazdálkodás megvalósulásáig azonban egy évtizedes harcot kellett vívnia a falu haladó elemeinek a konzervatív felfogást képviselő gazdatarsadalommal. A község parasztsága nagy többségében a felszabadulás után is kisbirtokos volt. Érthető, hogy csökönyösen ragaszkodtak földjeikhez, akár 1945-ben cselédsorból emelkedtek fel a kisbirtokos színvonalra, vagy éppen 1945- ben, a földosztás során erősödött meg gazdaságuk. A juttatott földekhez is ragaszkodtak; Kovács Lajos ádándi lakos, Szabadhídvég határából 1945- ben 3 kh földet kapott. 1948-ban panaszolta, hogy földjét még mindig nem telekkönyvezték. 1948-ban a következő év tavaszán a házhelyjuttatások folytak, amely során lehetőség nyílott a község és puszták lakóinak a lakásépítésre. A nagyüzemi gazdálkodás megszervezésének két útja bontakozott ki Szabadhídvégen. Egyrészt a termelőszövetkezeti csoportok szervezésével létrejött mezőgazdasági nagyüzem, másrészt az állami gazdaság kiépítése. A termelőszövetkezeti csoport alakítására a puszták1 népe vállalkozott az első időkben, a volt gazdasági cselédség egyrésze, amelyik az egyéni gazdálkodásban számítását nem találta meg. 1950. augusztus 20- án alakult meg a Béke Termelőszövetkezeti Csoport Rebecpusztán. Itt istállókat, magtárakat és egyéb gazdasági felszereléseket kapott a csoport.1 9 Ezt a rebeci TSZCS-t 15 család alakította, igen kevés ingo és ingat, lám vagyonnal. A rebecieknek mindössze 150 kh. földjük, 2 pár lovuk, 1 tehenük volt. Az állam segítségükre sietett és még ugyanabban az esztendőben állami hitelből lovakat, szarvasmarhákat! vásároltak.'“ Pélpusztán létrehozták az „Űj Világ” Termelőszövetkezeti Csoportot. A pálpusztaiak a földreform során az államkincstár tulajdonába került, vagyontárgyakat 1951 tavaszán megkapták; többek között mezőgazdasági gépeket: 1 Hoffer traktort, 3 darab traktorekéf, mérlegeket és tartályokat. Az Üj Világ TSZCS elnöke Bóday József volt. A két termelőszövetkezeti csoport 1852. augusztus 19-én egyesült és Mezőhídvégi Béke TSZ elnevezéssel működött tovább.191 A községben tagosítási munkálatok kezdődtek, és a termelőszövetkezet földjeit Rebecpuszta körül alakították ki. A tagosítás után a tsz-nek 1100 kh. tagosított szántóföldje volt. A szövetkezet központját Rebecpusztán építették fel. A szövetkezet jó eredménye vonzó hatást gyakorolt a község egyéni gazdáira is, de a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy 1952. augusztusa után több tagot nem vesz fel. mert első dolga a gazdaság megerősítése lesz.1“ Termelőszövetkezeti csoportot hoztak létre Pusztaszeri tmihályián, amely „Ifjú Gárda” néven kezdte meg működését. 1950. november 3-án a szövetkezet a Tisztavíznél lévő kastélyt, istállókat, felszereléseket, magtárt és a birkaakolt kapta meg.'13 A termelőszövetkezetek tulajdonba vették az állami tartalékterületeket is."1 Az állami gazdaság földjét Orosz! és Nándor pusztán szervezték meg és
