Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
f községházát hamarabb eléri mint a mezőkomáromit.180 A községek egyesítését 1850-ben belügyminisztériumi rendelettel kimondták, Az egyesített községek neve 1851—ben Mezőhídvég lett.1*1 Az egyesítéssel, — amelyhez pedig oly nagy reményt fűztek — célt nem értek el, a nagy távolságok miatt. 1954-ben ismét külön közigazgatássá szervezték, és a község viszszanyerte Szabadhídvég nevét is. A felszabadulás után a népoktatás területén is kiemelkedő eredmények születtek. 1945. előtt három iskola működött a fa’uban: 1 római katolikus ele. mi népiskola két tanerővel, 1 református elemi iskola egy tanerővel, és Pélpusztán 1 uradalmi iskola. Az uradalom által fenntartott iskola azonban az 1945-ös földreformmal elvesztette anyagi támaszát, de a szabadhídvégi képviselőtestület továbbra is működtette, és mint községi iskola kapta a falutól az anyagi támogatást.182 1947-ben iskolát szerveztek Rebecnándormajorban. A község vállalta, hogy iskolaépületet, tanítói lakást, 1 katasztrális hold gyakorló kertet, negyed holdnyi tanítói kertet biztosítani fog. Rebec és Nándormajor 4. illetőleg 6 kilométernyire van Szabadhídvégtől és nagyon is indokolt volt az iskola megszervezése.183 1948-ban államosították a felekezeti iskolákat. A képviselőtestület egységesen foglalt állást az iskolák államosítása mellett, mert ebben a tényezőben az egységes tanítási rendszer megvalósítását látta, mely magas színvonalat eredményezhet a falusi gyermekoktatás területén. Határozatban ezt írják: ,,Az iskolák államosítása meg fogja hozni népünk és különösen gyermekeink kulturális felemelkedését. A demokratikus szellemnek az iskola falai közé való bevonulása meg fogja szüntetni a vallási villongásokat, a gyermekeket egységes tanterv és tankönyvek használata mellett becsületes és hasznos polgárokká nevelik”. Különösen fontos ez) — hangoztatták — tanyai és községi viszonyok között, mert az eddigi elmaradottságukból egyenlő kulturális színvonalra emelkedhetnek a várossal.181 Az általános iskola megszervezése után a felsőtagozat Mezőkomáromban működött csak, de 1955-ben 72 000 forint beruházással két tantermet kapott a község, fgy a felsőtagozatosok iskoláikat községükben végezhették. A felnőtt oktatást egyelőre a népművelés területére kellett szorítani. Az új világ demokratikus szele megcsaptá az emberek lelkét, amely politikai pártok gyűlésein, tömegszervezeti összejöveteleken, a téli estéken nyilvánultak meg. A kultúrház a hadiesemények alatt erősen megrongálódott, helyreállítása a háború után nem történt meg. 1948-ban megérett a helyzet arra, hogy helyreállítsák azt.1"5 Lassam éledezni kezdett' a nagymultú kisgazda olvasókör is. A kisgazda olvasókör átfogta a falusi gazdatársadalmat, így ennek erősítésére tesznek lépéseket-185 A sportegyesület 1947-ben 300 forint pénzsegélyt kapott a községi pénztárból,187 majd a következő évben 4000 □ öl területű földet a községi ingatlanból sportpálya céljára. A sprtegyesületnek is az volt a feladata, hogy a falusi sportegyesület kebelén belül demokratikus szellemű nevelést végezzen.188 44
