Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
r Kiss János, Kerti Lajos, Kiss Lajos volt. Az elöljáróságba 1 kommunista és !? kisgazdapártit választottak.173 19-15. évi őszi választások előkészítése idején élénk pártpolitikai tevékenység volt megfigyelhető. 1196 szavazót írtak össze. Hárem szavazókört létesítettek, I. körbe tartozott a község 1—160 házszámig és Rebec puszta lakói, a II. szavazókörbe, a község 161—322 házszámig és a Nándorpusztán lakók, a III. szavazókörbe, a község 323—370 házszámig,' azután Újfalu, Péipuszta, Oroszi major, Széles puszta, Mária major és Zsidóhegy lakosai.171 A falu földrajzi fekvése, távolsága a járási székhelytől Tabtól, de különösen Somogy vármegye székhelyétől, Kaposvártól megkövetelte, hogy a megye rendezésének során a sok évtizedes problémát Szabadhídvég esetében rendezzék. A vármegye nem. sok gondot fordított sem a Horthy rendszer, sem pedig az azelőtti időkben a vármegye peremén fekvő községekre, így sok kérelem jutott el felsőbb fórumokhoz, hogy a községet Veszprém vármegyéhez csatolják át. Ezt a kérelmet 1945-ig nem! teljesítették. Az utolsó megyerendezés 1876-ban volt, azóta meggyökeresedett hagyományokkal küszködni kellett a községnek, pedig 1922 óta, az egyesítés után Veszprém megyéhez! való átcsatolása a fejlődés érdekében igen kívánatos lett volna. 1937-ben a község képviselőtestülete a Kaposváron fenntartandó mentőállomáshoz pénzbeli támogatással nem járult hozzá, mert minden közlekedési útja Veszprém, illetve Székesfehérvár irányában vari kiépítve, ahová naponta elutazhatnak! a hídvégiek és még abban a napban haza is jöhetnek míg Kaposvárra az út vonattal oda és vissza napokba kerül. Veszprém felé viszont naponta öt vonat is rendelkezésükre áll.175 1945-ben még a régi út viszonyok voltak meg, így közérdekből kívánatos volt a község átcsatolása Veszprém megye enyingi járásához. Indoklásul a községi bíró elmondta az 1945. december 29-én tartott községi képviselőtestületi gyűlésen, hogy műút és vasút _ hiányában csak igen nagy kerülővel lehet Tabot megközelíteni, amely ugyan 25 km-nyire fekszik, de a községből odavezető útnak 14 kilométeres szakasza földút és azon a kocsi közlekedés az év legnagyobb felében lehetetlen. Ezzel szemben Enying csak 12 kilométerre fekszik, és ami legfontosabb, jó vasúti összeköttetése is van. Ebben az időben már szó volt arról, hogy Veszprém megye enyingi járását esetleg Fejér megyéhez fogják átcsatolni. Éppen ezért megjegyezte a községi bíró, hogy csak abban az esetben kérik az átcsatolást, ha az enyingi járás Veszprém megye kebelében marad. A döntést a tabi járás főszolgabírája sürgette, mert a belügyminiszter 1946. január 1-i hatállyal a területcsatolást életbe kívánta léptetni-176 A belügyminiszter nem, csatolta át a községet. 1950-ig Somogy vármegye tabi járásában találjuk. Természetesen az átcsatolás! kérelem továbbra is felszínen maradt és hacsak lehetett kérték is. 1947-ben a nagyberényiek 1000 kh. területet kérelmeztek Szabadhídvég község területéből, amelyet az 1945-ös földosztás során a község lakói kaptak. Szabadhídvég igen erélyesen tiltakozott az elcsatolási 42
