Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
Toldi Pál 2, Tobak József 2 és fél holdat. A községből 156 családnak a Tolna megyei Fürgéd község határában osztottak 258 katasztráíis hold földet. Ellenszolgáltatásképpen a rendszer megkívánta, hogy a iuttatottak az ellenforradalmi rendszer szolgálatában álljanak. A vármegye már a nagylétszámmal dolgozó uradalmakra, a falu elégedetlenkedő napszámosaira a helybeli csendőrségen keresztül ügyelt. Különösen hangsúlyozták, hogy a községben most rend és nyugalom van, de Veszprém és Tolna megyékben folyó szocialista propaganda veszélyezteti a községet, aminek megállítása egyben állami érdek is.123 A szocialista esZmék befogadására Szabadhídvégen is megvolt a talaj. Nagytömegű földmunkás, gazdasági cseléd, uradalmi alkalmazottak gazdasági és politikai háttérbeszorítása érlelte a szociális eszméket. A gazdasági válság előtti években rosszl termést takarítottak be a lakosok. 1927-ben silány volt a búzatermés, a bor is alig volt iható.129 1928 tavaszán sokáig télies volt az' időjárás. A március 10-i vásárt a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták megtartani. A gazdasági agrárválság élesedése évében a faluban is növekszik az ellátatlanok száma; 11 család az országos nyomorenyhítő akciónak keretén belül 1—2 métermázsa búzát kapott.130 A következő évben karácsopyi segélyképpen Vogl Sándomé bérlő Szabadhídvég község szegényei számára 100 pengőt adományozott.131 A község elöljárósága a nehéz időkben együtt érzett a nélkülözőkkel- A tőle telhetőén igyekezett segíteni az inségbep szenvedőkön. Gyűjtést rendez, amely pénz és élelmiszeradakozást jelentett. Minden felesleges kiadástól mentesítik ai községi pénztárt. Nem lépnek be a vöröskereszt szervezetbe, a gazdasági egyesületbe, nem rendezik meg az iskolánkívüli népművelési tanfolyamot, udvariasan visszautasítják a tahi járás főszolgabírójának azt az ajánlatát, hogy a vármegye fő és alispánjának arcképét rendeljék meg. Az elöljáróság arra hivatkozik, hogy jelenleg fedezet erre nem áll a község rendelkezésére.132 Ennek a ténynek a politikai oldala az érdekes, hisz a vármegye első és második tisztviselőjének arcképét nem kívánták megrendelni. Határozott politikai állásfoglalás, és az ellenforradalmi rendszer elitélése nyilatkozott meg azon a képviselőtestületi gyűlésen, amikor Horthy Miklós kormányzó mellszobrának beszerzését ajánló alispáni felhívást vitatták meg.13' A képviselőtestület egyhangú határozattal kimondja, hogy a kormányzó mellszobrát a községi iroda részére nem szerzi be, mert „azt oly módon elhelyezni, hogy ezzel a szobor fölállítását elérni szándékolt célt megvalósíthassa, nem tudja, oly módon pedig, hogy a fölállítással Kormányzó Ür Öfőméltósága magas személyét sérthetné, nem akarja” — hangzik az indokolás.131 Pedig a község' adott ki nagyobb összeget néhány évvel ezelőtt Nagyatádi Szabó István, Somogy megye szülötte, a dunántúli földművestársadalom szószólója szobrának Erdőcsokonyán történő felállítására.133 Érdekes mozzanat ez. A hivatalos Magyarország falusi képviselői is a siófoki fehérkülönítményesek egykori vezetőjét látták a 36
