Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)

kormányzó személyében, és ezért utasították el a mellszobor beszerzéséről szóló hirdetményt. A harmincas évek közepén a háború előkészítése érezteti hatását. Növekedtek a községi háztar tási alapot terhelő kiadásod-:, melyek a háborús készülődés következtében állottak elő. A községet 27 230 pengő egyenes adó terheli 1936-ban.133 A következő évben 14 342 pengő községi pótadót kell a kiadások fedezésére beszedni.1"’ Rohamosan emelkedik az iparcikk ára, amely különösen a földmunkások körében vélt ki elégedetlenkedő hangulatot. A községi légoltaiom megszervezése, a légoltalmi felszerelések beszerzése háromezer pengőbe került a községnek.11"' A megemelt adózás miatti elégedetlenséget nem csillapították a hazafias szólamok, amelyek soviniszta, irredenta eszméket terjesztettek. Megkezdődött a lakosság lélektani, majd gyakorlati előkészítése a háborúra. Megépítik a leventék számára a löteret,139 s ennek az egyesületnek kifejezetten katonai jellege lett. Az egyik nacionalista mozgalom keretében a község 2316 pengőt gyűjtött össze. A tahi járás főszolgabírója elismerően nyilatkozott erről a megmozdulásról és tudatta a községgel, hogy járása területén Szabadhídvég gyűjtötte a legtöbb összeget.'4’ Ennek ellenére a község elöljárósága rosszallását fejezi ki azok felé, akik a gyűjtés elől elzárkóztak. A képviselőtestület három tagját megrótták, mert az ügyben közömbösen viselkedtek és pénzbeli támogatást nem adtak.141 19S8-ben szaporodtak a katonai szolgálatra való behívások, a „feszült helyzet” Szabadhídvégen, is lemérhető volt. Az uradalmakban öt-hatszáz summás dolgozik tavasztól őszúg, de havi munkásokat is hoztak.113 Az eddigi gyakorlat az volt, hogy napszámosmunkát a falubeliek végeztek az uradalmakban, most a katonai bevonuláson nagy munkaerőket vontak el a mezőgazdasági munkáktól. A község elöljárósága a messzi vidékekről ideszállított havi idényrnunkás-ok szükségességéi azzal indokolta, hogy a község lakosai az elmúlt években 500 katasztrális hold földet kaptak az uradalmi földékből és- nem szorulnak rá a napszámbérekre.143 Ezzel szemben szívesen dolgoztak községbeliek a Hartyánvölgyi vízfolyás árkoiásánál, a vármegye által épített bekötőút építésénél, a nyéki útról a vásártér felé vezető utca és a Bóta kocsmától az, új útig vezető utak építésénél, a régi községháza lebontásánál s az új felépítésénél.144 Nagyobb munkalehetőség kínálkozott a Siómenti földek víztelenítése érdekében indított munkáknak, mert még 1944-ben is 9000 pengő állt a község rendelkezésére.145 A falu népe háborús viszonyok között él szinte a németlengyel háborútól kezdve. 1939 végén lengyel hadifogolycsoport érkezik a faluba. Számuk 45 főre tehető. Később a lengyelek eltávoztak a községből, de 1943/1644 telén ismét változószámú lengyel csoport tartózkodott a faluban. A lengyeleket a, falu népe kedvelte s ebben a tényben kifejezésre jutott a község népének németellenessége. Ez a csoport is eltávozott a faluból 1944 tavaszán.14,5 A háború és a hadigazdálkodás folytán egyre nagyobb tömegek jutottak nyomorba. Különösen áll ez a külterü37