Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
A község képviselőtestülete Somogy vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottságát kereste meg abban az ügyben, hogy az 532 katasztrális hold kishaszohfeérlet továbbra is a kisbérlők kezén maradjon. Arra is gondoltak, hogy a szerződés időközben herceg Montenuovo és özvegy Vogl Sándorné között létrejött, így a kérdéses birtokokat kishaszonbérként nem tudják biztosítani. Ezért azt írják a gazdasági albizottságnak, ha lehetséges legalább 100 hold maradjon meg a kishaszonbérlők kezén.113 A képviselőtestület kérvényt írt a herceghez, hogy az „ingatlanokat a lakosság megélhetésének biztosítása céljából adja újra kishaszonbérietbe”.111 A képviselőtestület kérelmét nem hallgatta meg a földbirtokos, 1935-ben kishaszonbérletben mindössze 21 katasztrális hold föld van a herceg 4182 kh birtokából, míg Vogl László kezelésében 2059, a Földbérlő Részvénytársaság pedig 2102 katasztrális hold földet bérel.1 A község határában a zürichi svájci banktársaság tulajdonát képező 600 katasztrális hold földet szintén a Földbérlő Részvénytársaság bérelte.126 A község lakosai tulajdonában 3440 katasztrális hold föld van. Az uradalmak bérlői modern mezőgazdasági nagyüzemet létesítettek, ahol a hagyományos gabonanövények termesztése mellett nagy súlyt helyeztek az ipari növények termesztésére és a modern állattenyésztésre. Az uradalmak megoldották a terményszállítást is. Köztudomású, hogy az esős évszakban, vagy a hóolvadásos tél utolján járhatatlan a vidék és feneketlen sár uralja az utakat. A gazdaságok a majorokat lóvontatású répavasúttal kötötték össze- A Földbérlő Részvénytársaság pélpusztai gazdasága mezei vasútja Fárri majorból és a gazdaságot keresztülszelve Mezőkomárom— Szabadhídvég vasútállomásig' húzódott. A mezei vasút hossza 10 kilométer volt, amely távolságból körülbelül 5 kilométert a Sió csatorna partja mellett haladt, majd a vasútállomás előtt 300 méternyire 20 méteres eölöphídon vezetett keresztül a Sió csatornán. Vogl László bérgazdaságában mintegy 3 kilométer hosszúságú a pélpusztai gazdaság vasútiéhoz hasonló 76 centimé térés nyomtávú mezei vasútvonal volt amelynek megépítésére az engedélyt a kereskedelmi miniszter még a birtok bérbeadása előtt, 1923. január 11-én megadta. Ez a vasút Nándormajorból indult ki, és a Földbérlő Részvénytársaság vasútjához a Fáni majori kitérőnél csatlakozott. Ez a mezei vasút sem érintette a községet, sem utat, sem folyót nem keresztezett.127 A korszerűen felszerelt mezőgazdasági nagyüzemek mellett a szabadhídvégi parasztság' mezőgazdasági felszerelése igen elmaradott volt, még a község módosabbnak nevezhető gazdáinál is. Nyomasztóan hatott, hogy a terpeszkedő uradalmak a községi földeket körülzárták, s a gyarapodni vágyó gazdák földszerzését lehetetlenné tették. Az ellenforradalmi rendszer az égetően sürgető földreformot semmitmondóan intézte el. Az OFB által kiosztott földek, amelyeket az uradalomnak vagyonváltság címén adtak le, a parasztság földigényét nem elégítette ki, hisz teljesen vagyontalan családok kaptak 1—2 hold földet: pl. Maricza János 1, 35
