Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)

megjavítását vármegyei segítséggel tervezték. A község évente közmunkaváltság címén summás pénzösszeget fizetett a vármegye pénztárába és ezzel a vármegye útjai fenntartásához járult hozzá. Most ezen a címen úgy határozott a község képviselőtestülete, hogy „Somogy vármegye az útalap terhére köveztesse ki az említett útszakaszt”. A község vállalta, hogy a vasútállomástól a követ községi ingyen fuvarral az útra szállítja.117 A siker érdekében a község delegációt küldött Somogy vármegye főispánjához, Koltay Zsigmond jegyző, Rácz Pál bíró, Bakó Béla, Dúl József, Vörös János és Tóth Lajos képviselőtestületi tagok részvételével.118 A falu közvilágítását 1926-ban megoldották. Stritz Elek elektromos szerelő a1 községben villamos világítási telepet rendezett be, s a község kisebb részét elektromos árammal el is látta. A villanyvilágítást most a község területére bevezetik, az. elöljáróság ötven millió korona kölcsönt juttat a vállalkozónak a községi háztartási alapból, és vállalta, hogy a vezetékoszlopokat beszerzi, azokat közmunkával felállítja. A község fenntartotta magának azt a jogot, hegy a közvilágítási díjakat ő szedi be mindaddig, amíg az! ötven millió korona 8 %-os kamataival együtt nem térül meg.119

Szahadhídvég kedvező földrajzi fekvéséből következett, hogy 1926 őszén a kereskedelemügyi minisztertől vásártartási jogot kapott. 1926 tavaszán ugyan elutasította az elöljáróság vásártartás ügyben benyújtott kérelmét, ennek ellenére 1926. november 27-én megkapta a vásártartási engedélyt, amely kimondta, „hogy a község 'minden évben március 10-én, június 18-án, augusztus 25-én, december 10-én illetőleg amennyiben ezek a napok vasárnapra vagy keresztény ünnepekre esnének, a következő hétköznapon országos kirakodó és állatvásárt tartson”.120 1927, március 10-én tartották meg Szabadhídvégen az első országos vásárt. Ezen a vásáron helypénzt nem szedtek. Országos szokás volt, hogy az első vásáron, vagy megvendégelték a résztvevőket, vagy helypénzt nem szedtek. Az első vásárokat még magánbirtokosok földjén tartották meg, mert a községnek nem volt olyan területe, ahol a vásárteret kialakíthassa. 1927 őszén Dékány István szabadhídvégi lakos ingatlanát 8268 pengő vételárért megvette a község és azt vásártérnek kiépítette. Felépítették még ebben az évben a cédulaházat is.121 Nagyforgalmú állat és kirakodóvásáron Somogy. Veszprém, Fejér és Tolna megye kereskedői vettek részt nagy mértékben.

Lakosság vagyonilag erősen differenciálódott.A nagybirtok árnyékában nincs lehetősége a vagyonosodásra, a község lakosságának fele, kb-. 700 fő földmunkás, vagy törpebirtokos,122 akiknél állandó gond a megélhetés. Munkát az uradalom, vagy a Sió-szabályozásnál kaptak a húszas-harmincas években is. A község lakói 532 katasztrális hold földet béreltek Montenuovo Nándor Rebecnándori gazdaságában, A herceg 192» tavaszán haszonbérbe adta egész uradalmát Vogl Sándorné és társa zámolyi lakosoknak, természetesen a kishaszonbérletbe adott 532 katasztrális holdat is.

34