Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
település közül Városhídvéget nemcsak történelmi múltja és szabad világa emelte ki, hanem kedvező földrajzi fekvése js. Itt húzódtak a vármegye útjai, amelyek a Sió vámhídon keresztül Tolna, Veszprém, Fejér megyéket kötötte össze Somoggyal. Városhídvégtől 1 kilométer távolságnyira volt a Győr—Zirc—Veszprém—Enying—Dombóvár felé vezető vasútvonal. A falu elöljáróságának fontos volt, hogy olyan községi vezetést teremtsen, mely a falu előtt álló feladatokat meg tudja oldani. A három falu egykori különállása azonban sokáig fennmaradt még a nép szokásaiban, felfogásában és ez ráhyomta bélyegét az egyesített községre is. Sok káros, örökséggel kellett megbirkózni az elöljáróságnak. A városhídvégi gőg, a nemesi hivalkodás csökevénye a faluhídvégi és szabadhegyi lakosokkal szemben erősen jelentkezett és községpolitikai Szempontból jelentősen hátráltatta a kibontakozást. Szabadhídvég fejlődésének pedig minden feltétele 'megvolt, most nyílott neki lehetősége arra, hogy a félévszázados elmaradást behozza. A feladatok seregét kellett megoldani. Üj községház építése, kultúrház létesítése, szegényház és egyesületi otthonok emelése, a tűzoltófelszerelések modernizálása és szertár építése, községi utak és járdák kövezése, egységes szabályrendelet elkészítése, a villanyhálózat és áramfejlesztő telep létesítése, a szociális kérdések megoldása egy népellenes világban is sürgős megoldásként jelentkezett. A község hatósági joga kiterjedt a falu, a hozzácsatolt puszták és majorok területén lakó, vagy csak ideiglenesen tartózkodó személyre, az ott lévő vagyonra is. A község a törvény korlátái között önállóan intézte saját belügyeit, végrehajtja a törvénynek, a kormány és törvényhatóságok által előírt állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit. A község teendőit a községi képviselőtestület a községi elöljáróság által gyakorolja. A képviselőtestület 22 tagból állt, akik közül 11 virilista volt. Virilistának nevezték azi a polgárt, akit a községi képviselőtestületbe vagyona alapján választottak; 11 képviselőtestületi tag helyét pedig választás útján töltötték be. A képviselőtestületi tagok választását szavazókörönkir.t ejtették meg. A község három szavazókörre oszlott: Az elsőt, a volt Városhídvég területe alkotta, amely 6 rendes és 2 póttagot választott. A második kör az egykori Faluhídvégben volt. Itt 4 rendes és 1 póttagot választottak. Szabadhegyen, a harmadik szavazókörben 1 rendes és 1 póttagot választottak.115 Az új képviselőtestü’et munkához látott, a községnek kövezett járdája nem volt. így a gyalogjárás ősztől-tavaszig a feneketlen sárban alig volt lehetséges. 1926-ban úgy határoztak, hogy a járdát a háztulajdonosok javítsák meg, de az összekötő útakat a községi pénztár fedezi. Szükséges volt a Somogyi-féle fakereskedés mellett levő gyalogjáró feletti híd megjavítása, valamint a Benkovics-kert mögötti vízlevezető árok fölé betonhíd építése.'16 Tervezték a Szabadhídvég—Ádánd vicinális út 500 méteres szakaszának megjavítását és a Szabadhídvég—Siófok közlekedési út kövezését a mezőkomáromi határtól-A Siófok—Szabadhídvég útszakasz 33
