Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)

ját az alapszabályok meghatározták, melyet 1924-ben fogadott el a Belügyminisztérium. Eszerint a kisiparosok a körben hasznos ismere­teket szerezhetnek a magyarországi iparfejlesztés területéről, a szak­könyvek tanulmányozásával pedig az iparfejlődés előmozdítói is lehet­nek. A körnek tagja lehetett „minden nagykorú jó magaviseletű be­csületes állampolgár”. Ezenkívül a kör pártolótagokat vehetett fel, akik 18 éven felüli iparossegédek lehettek csak. A Belügyminisztérium po­litikamentes olvasókört engedélyezett, mert félt attól, hogy a magyar­­országi proletariátus hatalomra tör ismét, és ebben a harcban, minden elnyomott réteget az uralkodóosztály ellen egy táborban tömörít. Ezért az alapszabály szigorúan megtiltja, hogy az iparoskör politikai tevé­kenységet fejtsen ki „ ... ha az iparoskor hatáskörét túllépi, államel­­lenes tevékenységet fejt ki, a közbiztonság, a közrend ellen vét, ellene a belügyminiszter vizsgálatot rendel el.” Nyilvánvaló, hogy az állam­ellenes tevékenység kifejtésén, valamint a közrend és közbiztonság ve­szélyeztetése alatt a szociális eszmék teljesztését értették,'1' Egy év múlva a községek gazdái hozták létre a kisgazdakört. Alapszabályt 1922. április 22-én kaptak. A kör célja, hegy a mezőgazdasági ismereteket terjessze, az okszerű földművelés és állattenyésztés megteremtését se­gítse. A körnek az agrárkulturális oldala domborodott ki inkább, mert mezőgazdasági szákkönyveket, (szakfolyóiratokat rendelt meg és a körben a gazdálkodással összefüggő kérdéseket vitatták meg. A kör­nek politikai pártszervezetek nélkül volt csak szabad működni. 1922- ben 61 tagja volt; elnöke Vörös István faluhídvégi földműves, alelnök Dúl József, jegyzője Koltay Zsigmond körjegyző, pénztáros Szabó Jó­zsef földműves, könj^vtáros Dusánszky Lajos valamennyien városhíd­végi lakosok.11“ SZABADHÍDVÉG MEGALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁSIG. 1922—1945. A belügyminiszter 1922-ben Városhídvég, Faluhídvég és Szabad­hegy községeket, valamint a három községhez tartozó külterületi lakott helyeket, pusztákat és majorokat Szabadhídvég néven közigazgatásilag egyesítette.”“ Az így keletkezett önkormányzat nagyközségi státust ka­pott. Az egyesítés a gyakorlatban azt jelentette, hogy Faluhídvég és Sza­badhegy község önállósága megszűnt, a két település Varoshídvégbe ol­vadt össze. Városhídvég központi szerepe a hídvégi puszták közt eddig, is vitán felül állt- A miniszteri rendelkezés a község nevét ideiglenesen álla­pította meg, Hídvég elnevezéshez a lakosok ragaszkodtak, de „Szabad” elnevezés helyett a „Sió” előnevet óhajtották. 1925-ben a képviselőtestü­let a Sió előnév mellett foglalt állást és csak 19267ban Somogy vármegye alispánja javaslatára egyeztek bele Szabadhídvég elnevezésbe.114 A hárem 32

Next

/
Thumbnails
Contents