Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
Városhídvégen 1896-ban 49 és fél hold földet vontak be az árterületbe.’03 Az uradalom örökség útján a Batthyányiaktól herceg Montenuovo Alfréd tulajdonába került át. A faluhídvégi birtoktest, valamint a Városhídvég határában fekvő szántók Rebec és Pélpuszta központokkal váltak ki az enyingi uradalomból. A századforduló agrárszocialista mozgalmai a hídvégi uradalomban is jelentkeztek. Nándormajorban kisebb méretű mezőgazdasági sztrájkmozgalom bontakozott ki. A hatóság azonnali közbelépésére a sztrájkhangulatot eloszlatták. A nándormajori munkások előtt a szerződés pont- ^ jaihoz kellett megjegyzéseket fűzni az uradalom kiküldöttjének, mert a homályosan fogalmazott szerződés egyes pontjai okozták a sztrájkot. Nándormajorban a sztrájkoló munkások bérköveteléseket nem támasztottak az uradalommal szemben.104 Sztrájk jelentkezett a Sió szabályozásnál alkalmazott kubikusok körében. 1901. szeptember 14-én népünnepélyt rendeztek számukra Ádándon. A munkavezető további szorgalmas munkára intette a kubikusokat, felhívta a figyelmükét, hogy a munkaadó és a munkás közötti jóviszony megtartása a legfontosabb feladat. Ennek érdekében óvakodjanak a szocialista mozgalmaktól, semmiféle munkaadóelieneö akcióba ne vegyenek részt.1® A községekben a XX. század elején mind több lett a szegény ember, akik. az uradalom földjén cselédként, napszámosként dolgoztak. A három falu munkaereje ellátta az uradalom földjein jelentkező igényt. Summás munkások, idénymunkások nem voltak az uradalomban. Csupán az I. világháború idején, amikor a munkaképes férfilakosság a fronton volt, orosz hadifoglyokat alkalmazott az uradalom. A századfordulón a három község közül Városhídvég mutatkozott a legerőteljesebbnek: 1900-ban Rebec és Nándormajorrai együtt 183 ház állott, melyben 893 lakos élt. A község közigazgatási területe 3586 katasztrális hold volt. Faluhídvég a hozzá tartozó külterületi lakott helyek— Pél, Oroszi, Fani és Szélesmajor — 104 házzal és 698 lakossol és 3940 hold földdel rendelkezik. Szabadhegyen 52 ház volt, ahol 304 lakos élt és a község területe 99 katasztrális hod. 1903-ban Somogy és Veszprém megyék Mezőkomárom—Városhídvég vasútállomáshoz vezető út megjavításáról tárgyaltak. A két szomszédos vármegye abban állapodott meg, hogy az utat közösen javítják meg. Ehhez Somogy 55 %, Veszprém vármegye pedig 45- %-os költséget vállalt. Somogy vármegye által vállalt 55 %-ot Város és Faluhídvég, valamint Szabadhegy községeknek kell megfizetni, mégpedig Városhídvég 488 korona 52 fillér, Faluhídvég 549 korona 62 fillért és Szabadhegy 36 korona és 64 fillért. A községek szerint az összeg elosztásába a vasútállomás használatába érdekelt Nagyberény községet is be kell vonni. Szabadhegyre a terheknek mindöszsze 3 %-át! rótták,1“ de még 1904 tavaszán sem fizette meg. A Győr-Veszprém—Dombóvár He’yiérdekű Vasúttársaság azzal szólította fel a községet, hogy az összeg meg nem fizetése esetén a tőkét kamataival 30
