Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)

nács, amely rendelet 1865. december 25-én jelent meg és a községi vagyon kezelését a községi elöljáróságra ruházta.91 1866 nyarán az uradalom péli pusztáján és a rebeczi gazdaságban, az erdőben és környékén farkasok tanyáztak. A ragadozók többféle károkat okoztak, de jóformán csak az uradalomnak, különösen annak juhállományában. Az uradalmi hajtóvadászat nem vezetett megfelelő eredményre mert hiány volt a vadfelhajtókban. Az urdalom a környező falvak — Város-, Faluhídvég, Szabadhegy, Som, Berény — férfilakóit kéri a karádi főszolgabíró által hajtóvadá. szatra kirendelni.92 Faluhídvégen Kirisdts Antal uradalmi árendás 1870- ben kocsmát szándékozott nyitni de a község elöljárósága ellenezte azt. Az uradalom az ellenkező elöljárósággal szemben a földesúri hatalom erélyével lépett fel. „ ... ezennel hivatalos tisztelettel figyelmeztetem az elöljáróságot a földesúri jogra, miszerint az uradalom bárhol és bármennyi kocsmát nyithat anélkül, hogy abba az elöljáróságnak beleszólása lehetne, míg a község Szent Mihálytól Szent Györgyig mérhet bort. Ha tehát az elöljáróság a kis korcsma nyitását akadályozza, akkor a földesúri jogot csorbítja, mit az uradalom a legrövidebb idő alatt orvosoltatni tud és fog is, ha a korcsma nyitás továbbra is ellenzésre talál” — hangzik a földesúri tiszt levele.” Ezt a jogot az uradalom később is magáénak vallja 1875. szeptember 5-én Szabadhegyen a községi képviselőtestületi gyűlésen a községnek negyedéves bormérési jogát adták bérbe, amely Szent Mihálykor, szeptember 29-én megkezdhető volt.84 A negyedéves bormérési jog kártalanítása csak 1889-ben történt meg Szabadbegyen.

A polgári közigazgatás szervezése során Szabadhegy, Városhídvég és Faluhídvég körjegyzőséget alkotott. A körjegyző székhelye Városhídvégen volt, de mindhárom községnek külön elöljárósága volt. A képviselőtestületi gyűléseket Városhídvégen, a községházán tartották. A körjegyző a három község elöljáróságát a legtöbb kérdésben azonos állásfoglalásra tudta megnyerni. 1875-ben az újoncok szállítására és napidíjára 1 forintot szavaztak, meg egybehangzókig.“' A községi elöljáróság fizetést nem kapott, Szabadhegyen évi 20 forint tiszteletdíjat kapott a bíró, de az esküdteknek és a helyettesbírónak nem járt tiszteletdíj. Ha azonban a község területéni kívül .közséigi ügyben kell “Intézkedni, akkor 24 órára 1 forint 50 krajcár napidíjat számolhattak fel. Községi alkalmazott a kisbíró, akinek feladata a község területén- a levélhordás, valamint a tolonckísérés. A, kisbíró évi fizetése 20 forint, a levélhordásért és tolonckísérésért pedig évente 17 forint fizetést kapott. Éjjeli őrt nem választottak, ezt szeriben teljesítették a lakosok. A községnek bábája volt, minden születés után 1 forintot kérhetett. Szabadhegy község kiadásait a lakosságra kivetett pótadók utján tudta csak fedezni. 1892-ben a tervezett bevétel 42 forint és 40 krajcár volt, míg a tervezett kiadás 364 forint; és 21 krajcár. Pótadó -útján 270 forint és, 31 krajcárt vetettek ki a lakosságra, ami a századfordulón egyre emelkedett és az I. világháború előtt meg-28