Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)

esztendőn átl halogatták, egyezségre az uradalommal a jobbágyok a szigorú feltételek miatt csak nehezen állottak. A jobbágyvilág utolsó éveiben még mindig csökönyösen ragaszkodtak privilégiumaikhoz, s azt ha kellett az uriszéken is megvédelmezték a jobáágyokkai szemben. Az Enyingen tartandó uriszék alkalmával a vármegye utasította az uradalmi ispánt, hogy az uriszékre benyújtandó kérelmeket, panaszokat és vádakat maga gyűjtse össze „mert én az uriszék alatt semmi kérelmet be nem veszek”74 írja a megyei hatóság. A jobbágyság inkább nem terjesztette elő panaszát, vagy kérelmét, különösen ha a panaszos) az uradalom túlkapásai és jogtalan követelődzése ellen emelt szót, mintsem, hogy a mindenható ispánnal kerüljön ellenséges viszonyba. A földesurak! derese, az ispán korbácsa még kordában tartotta a hídvégi falvak és uradalmi puszták népét, de 1848. nyarán annál elemibb erővel tört fel az elnyomottak felszabadulási vágya.

Nagy népi megmozdulás észlelhető a falvakban, Fejér, Somogy, Tolna nemzetőreinek, s a felkelt népnek nagy szerepe volt a horvát Roth hadtestének a szétverésében. A Sió most is védelmi vonalként szerepelt, bár a magyar hadvezetőség elmulasztotta kihasználni azt a lehetőséget, hogy Jellasics horvát bán seregét itt állítsa meg. A bán akadály nélkül kelt át Siófokon a folyón.' A pákozdi győzelem után a nép lelkesedése szinte határtalan volt. „Egész Dunántúl felkelésben áll a nép”76 — Roth hadseregének mozgását, annak egyesülését a fősereggel a felkelt nép akadályozta meg. Görgei és Perczel utasítására a Sió vonalat védelmezték, a hidakat felszedték, 1848. október elején a somogyi nemzetőrség Jellasics visszavonulását a Fehérvár—Siófok—Kanizsa útvonalon vélte így 5000 nemzetőr teljesített szolgálatot a Siópartcn.77 Ádánd és Hídvégi közötti szakaszt Zichy László parancsnoksága alatt álló somogyi őrség védelmezte.' Október 2-án Ozora és Hídvég irányában Csapó vonult fel a tolnai nemzetőrség egy részével,7" hogy a horvát sereggel megütközzék. Csapónak nagy érdeme volt Roth hadtestének feltartóztatásában, majd az »ozorai lefegyverzésben is. A kortársak is elismerték a felkelt nép jelentőségét, „melyet nem szabad kihagyni a további hadműveletekből sem.”TM Amíg a nép a szabadságharc ügye mellett állott, a nagybirtokosok egyrésze a Habsburg győzelemre számítva segítette Jellasics seregét. Az enyingi uradalom a magyar szabadságharc ellen harcoló császári katonaság számára Palotára szénát, zabot szállított, valamint 3621 forint 41 krajcár értékű élelmet bocsájtott rendelkezésére. A Jellasics hadsereg első hadtestének parancsnoka, Hartlieb vezérőrnagy, az uradalom péli és rc-beci gazdaságaiból 868 forint és 86 krajcár értékű élelmiszert kapott.'1

23