Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)

nem avatkozott bele, nem erőszakolta rájuk a birodalom államvallását, a mohamedánizmust. Hidvég lakóinak nagyobb része a református vallást követte. A lakosok kisebb része katolikus volt; nincs adatunk arra vo­natkozólag, hogy a török idők alatt vallásukat gyakorolták volna. A községben önálló egyház nem volt, a török után Mezőkomáromhoz tar­tozott, ahol a katolikus pap élt. 1697-ben Szily István licentiátus minő­ségben tartózkodik Mezőkomáromban. A licentiátus nem fölszentelt pap, hanem a lelkipásztori hiányra való tekintettel engedélyezték olyan sze­mélyeknek a működését, akik a falvakban bizonyos papi teendőket el­láttak, így kereszteltek, eskettek, temetési szertartást végeztek és litániát tárhattak. Mezőkomáromban még 1724—1727-ig licentiátus működik, s. az első kinevezett plébánost 1728-ban találjuk:' ÜJRANÉPESEDÉS (1688—1703.) Buda felszabadulása után két esztendővel, 1688-ban a török kita­karodott Kelet-Dunántúl erődjeiből. Hidvég most már a Batthyány család tulajdonába került véglegesen vissza. A család egyik tagja, Batthyány Ádám a felszabadító háborúk idején a törökellenes harcokból kivette a részét és a Dunáninneni részek főkapitánya .volt. 1688-ban török fogság­ba esett, ahonnan nagy nehézségek árán a hídvégi katonák szabadították ki. A földesúr ezért a bátor tettükért 18 hidvégi katonának szabadalom­levelet adott, amelyben felmenti azokat mindenfajta földesúri szolgál­tatások fizetése alól. Ugyanebben az évben Hidvéget telepesekkel „szál­lítja” meg a földesúr. A szerződés szerint a telepesek csak katonai] szol­gálattal tartoznak uruknak, amely nemcsak Batthyány Ádámot illeti meg, hanem a család későbbi tagjait is. A szerződés Városhidvég újrané­­pesítésének fontos történelmi dokumentuma. „Gróf Batthyány Ádám Németújvár örökös ura a Felséges első Leopoldus római császár és koronás király urunk ő Fölsége tanácsa ko­mornyikja és fő bortöltője, Magyarország: Duna innenső Részeinek és Ka­rdsa ellen vetett végházainak fő generálisa és kapitánya stb... Adjuk emlékezetül mindeneknek akiknek illik, hogy megszállítván nemes Veszprém vármegyében hidvégi örökünket adtuk szabad mi aka­ratunkból szárnyunk alá oda szálló lakosoknak ez ide alább meg írt igaz­ságot, melyhez tartván magokat, tudhatják a magok dolgait, rendesen folytatni és alkalmaztatni. Elsőben: Az ott való lakosok 'tartoznak minket és maradékainkat fegyverrel híven és igazán szolgálni, exemptusok (kiváltságosok) lévén minden nemű paraszti szolgálattal, tartozván mindazonáltal az levél hor­dással. Az kastélyhelyhez való szántóföldeket, szőlőket, réteket, erdőket és halászóvizeket, ami kilészen nekik mutatva szabadon bírhassák, nem tartozván semmi hegyvámmal, se gabona és bordézsmával, ha a dézsma a mi részünkre és nem a papok részére lenne. 10

Next

/
Thumbnails
Contents