Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Demter Zsófia: "A magyar arisztokrácia demokratája". Zichy Jenő Székesfehérvár kulturális életében
„A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA DEMOKRATÁJA” 95 kérésén alakult, hiszen a legjobb színtársulatokat tudták szerződtetni: Szuper Károly, Kőmíves Imre, Sipos Károly, Horváth György, Pozsonyi Lajos, Hetényi József és Bokody Antal társulatai játszottak itt.54 Munkájukat a színházterem ingyenes használatával és az egyesületi vagyonból létrehozott könyvtárral és ruhatárral segítették.55 A társulatok anyagi támogatására a rendszeresen szervezett műkedvelő előadások bevételét ajánlották fel. Az állandó színház előkészítésére „a majdan építendő magyar állandó színház tőkéjének” megteremtését kezdeményezték. Ehhez megnyerték a városi takarékpénztár támogatását a pénz kezelésére, illetve részvényeseiket is adományozásra szólították fel a színház javára.56 Az egyesület tagjai öt évre elkötelezték magukat arra, hogy évente egy erre a célra kibocsátott négyforintos segélyrészvényt megvásárolnak.57 Az itt megforduló társulatok is számtalan esetben játszottak ingyen az építendő, majd 1872-től az épülő színház javára.58 A Vasárnapi Újság 1857-ben beszámolt arról, hogy Fehérváron új színházat terveznek. „A lelki élvezet” mellett az újság szerint már arra is kell gondolni, hogy az új épület díszítse a város valamelyik terét, tehát feltétlenül új épület létrehozását kell tervezni.59 Az állandó színház felépítése az 1861-ben megalakított, Splény Henrik vezette Székesfejérvári Kaszinó alapítói szemében már kedves ügy volt.60 Ugyanilyen pártoló hozzáállás jellemezte a Vörösmarty Kört is: 1869. november 14-én tartott ülésükön beadvánnyal fordultak a városi közgyűléshez a színházalapítás javaslatával.61 A városi hatóság 1869-től összefogta a kezdeményezéseket és az Ullmann Miklós kapitány vezette bizottmány mellé már Patay József mérnököt is delegálta. Mindez jelzi, hogy megkezdődtek a komoly munkák. A helyszín kijelölésére két javaslat érkezett: az egyik a Palotai kapu előtti Búzapiac központjában építkezett volna. Ez Zalkay János terve volt, sa Székesfehérvár című lapban a szerkesztő Forster József végig ezt a tervet támogatta.62 A végül megvalósult javaslat a színházat egy városi köztérre, a Budai kapu (akkori nevén Nádor kapu) tornya melletti „Kis sétatér” alsó részére helyezte. Ezt a közteret nyugatról a „Három szerecsen ház”, északról a Zichy-ház, akkor Schlenk szálloda (ma Magyar Király) határolta. Ez a városi köztér azonban nem volt az épület számára elegendő, így végül a színház a sétatér felső részén az 1873-ra háromszor nagyobbított 425 négyszögöles telken épült meg.63 A telek ajándékozása 1869-től a Székesfejérvári Színház Részvénytársulat nevére történt. A társulat megalakulását Szőgyény-Marich László főispán 1870. január 11-én kelt felhívásában indítványozta. A tervezet szerint az 50 000 forintos beruházást 500 db. ioo-forintos részvény kibocsátásával akarták előteremteni, s ehhez kölcsönjegyzőket kerestek. A kamatokat a tervezet már a színházi jövedelmekből szándékozott kiállítani.64 A terv bevált: a kibocsátás után két hónappal 1028 részvényt jegyeztek.65
