Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Demter Zsófia: "A magyar arisztokrácia demokratája". Zichy Jenő Székesfehérvár kulturális életében
96 A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN A részvényjegyzés után alakult meg hivatalosan is 1870-ben a „Székesfejérvári Színház Részvény-Társulat”. Elnökévé Szőgyény-Marich Lászlót, alelnökké Miske Imrét, pénztárnokká Kreutzer Nándort választották.66 Az igazgatóságba a néhány részvényt jegyző Zichy Jenő is bekerült. Az alapító okiratban az építkezés összes költségét (melléképületekkel) 60 000 forintra becsülték; ezt az összeget évenkénti sorsolással beváltott részvényekkel 46 év alatt kívánták törleszteni. Azok, akiknek a részvényét a sorsolás után beváltották, az alapítólevél szerint továbbra is tulajdonosok maradtak, és az ekkor kapott „élvezeti jegy” révén a társulat ügyeibe teljes jogon beleszólhattak. A színház és melléképületei tehát a törlesztés lejárta után is a részvényesek tulajdonában maradt.67 A részvénytársulat megalakulása után engedélyeztették a telekalakítással összefüggő rendezési tervet, majd 1872 elején elkezdődött az épület kimérése, márciusban pedig már a munkák elvégzésére lehetett jelentkezni. A nyilvános licitálást a Fekete Sas vendéglőbe, a Vörösmarty Kör emeleti helyiségébe hirdették meg.68 Az írásbeli árajánlatokhoz a vállalási összeg 5%-át biztosítékként tették le a jelentkezők. A tervezési munkákat Koch és Szkalnitzky pesti építészek végezték, s a terveket 1871. február 2-án mutatták be. Az építkezést a legjobb árajánlat alapján Hübner Nándor és Schmidt Károly fehérvári építőmesterek nyerték el.69 Az első kapavágást 1872. április 28-án tették.70 A munkák megindulásával, már a tervek véglegesítésekor kiderült, hogy az építkezés 133 863 forintba fog kerülni. így már 1872 elején újabb felhívást tettek közzé és újabb részvényeket bocsátottak ki. Az újabb 80 000 forint jegyzése egyetlen hónap alatt megtörtént, pedig ugyanakkor épült, szintén a polgárok buzgalmából, az árvaház és a református iskola.71 Az anyagi helyzet javítására még a megnyitás előtt örök áron eladtak kilenc páholyt.72 Az új épület alapkövét 1872. augusztus 20-án helyezték el, szép ünnepség keretében. A Szent István-napi püspöki szentmise és a körmenet után az ünnepség Szőgyény-Marich László elnökletével a Városháza udvarán zajlott. A megye főispánját Zuber József városi főispán fogadta.73 A közönség egy része - a nagy tömeg miatt - a folyosókon helyezkedett el. A Himnusz előadása után az elnöki beszéd következett. Fejér megye főispánjának beszédére Novák Kálmán, Székesfehérvár szabad királyi város polgárnagyja felelt. Kiemelte: bármily kegyeletes emlék fűzi is a fehérváriakat a régi színházhoz, „e csarnok többé szép rendeltetésének meg nem felel, és egy újabb célszerű épület által pótolandó”. A beszédek után az ünneplők a nemzeti, a városi és a megyei zászlók után menetként az építkezés helyszínére vonultak. A kiásott alapoknál fehér ruhába öltözött fiatal hölgyek koszorúja fogadta őket.74 Itt Juraszek Ferenc, a társulat titkára fölolvasta az előkészített és aláírásokkal ellátott oklevelet, amelyet üveghengerbe zártak, s utána Szőgyény-Marich László Hübner Nán-
