Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Demter Zsófia: "A magyar arisztokrácia demokratája". Zichy Jenő Székesfehérvár kulturális életében
94 A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN kenységi körük a szépművászetek és a történelem terén érinti egymást, valamint a névsorokból az is kitűnik, hogy részben ugyanarra a társadalmi bázisra építenek. Ez igen helyes megfigyelés volt, és a színpártolás ugyanezekben az években kibontakozó válsága is intő jel kellett volna, hogy legyen. Zichy az egyesülés esetére saját családi könyvtárát ajánlotta fel és társadalmi kapcsolatai révén más gyűjteményeket is megszerezhetőnek ítélt.47 Az új szervezetet Vörösmarty-egyletnek hívták volna. Ezt onnan tudjuk, hogy Fekete János ki is dolgozta az alapszabályt. A ma is korszerű alapelveket a közművelődés, a műemlékvédelem és az értékek rendszeres bemutatása jellemzi. Az egyesítés újabb kísérletére került sor 1902-ben, ekkor azonban a hangsúly a régészeti egyletre került volna, amit a javasolt név (Múzeum Egyesület) is mutat.48 1892-ben Zichy Jenő olyan indítványt tett az egyletben, amit sikerre is vitt. A Székesfehérvárra látogató Országos Régészeti és Embertani Társulat tagjai számára régészeti ásatások megszervezését javasolta a város és a megye több községe határában.49 A szakemberek 1892 szeptemberében később híressé váló lelőhelyeken is kutathattak. Ekkor kezdődött el a Székesfehérvár Demkó-hegy és a Százhalomban található Batta lelőhely feltárása. Zichy ismét példamutatóan a saját birtokán is vendégül látta a szakembereket, így kutathattak Felsőszentiván Kanca-hegyen. A szervezés sikerét dicsérte a társulat nyilvános köszöneté, amelyet Pulszky Ferenc elnök és Szendrei János titkár fogalmazott meg.50 A munkák eredményeként a földből kiemelt tárgyaikat is bemutatták az 1892-es kiállításon, amelyre Zichy közbenjárására a megyében található magángyűjtemények kincseit is elhozták. A múzeum-ügy mint a történeti emlékek gyűjtésének, megóvásának és bemutatásának problémája Zichy Jenőt országos méretekben is foglalkoztatta. 1877-től haláláig betöltötte a Műemlékek Országos Bizottságának elnöki tisztét, tagja volt a Történelmi Társulatnak, részt vett a Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztésével foglalkozó tanács munkájában, lelkes támogatója volt a kassai ereklye-kiállításnak, amelyet a Rákóczi szabadságharc relikviáiból rendeztek, műgyűjteményéből létrehozta a Zichy Múzeumot pesti palotájában. „ÁLLANDÓ ÉS MÉLTÓ HAJLÉKA THÁLIA PAPJAINAK”5' ÁLLANDÓ SZÍNHÁZ ÉPÍTÉSE SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1860. július 19-én alakult meg Székesfehérváron a „színügyet pártoló társulat” Zsömböry Ede elnökletével. Célul tűzték ki hosszabb távon az állandó színház felépítését, rövid távon pedig azt, hogy pezsgő színházi életet szerveznek. Erre a célra kibérelték a Lux (később Győry)-házat, az egykori Pelikán fogadó épületét.52 Ebben az épületben az udvari termet és az emeleti utcai lakást alakították ki a színi előadások számára.53 A program ezen pontja valóban si-
