Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Demter Zsófia: "A magyar arisztokrácia demokratája". Zichy Jenő Székesfehérvár kulturális életében
A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA DEMOKRATÁJA’ 93 Az emléktábla leleplezése után a színházban rendezett ünnepély fő szónoka, a rendező nagybizottság elnöke Zichy Jenő volt. Beszédében három olyan Vörösmarty-ünnepet foglalt össze, amellyel Székesfehérvár a nagy költő emléke megőrzésében az ügyet országossá tette: a szobor felállításának indítványát, a szobor leleplezését és a százéves ünnepet. Mindezt a Vörösmarty Kör fennállásának 34. évéhez kötötte, melyet kiemelkedőnek tartott az országos szervezés miatt.42 A Vörösmarty-szobor megkoszorúzása, majd a Magyar Király Szállóban rendezett díszebéd után a színházban irodalmi estet rendeztek. Az országos ünnepen a költő veje, Széli Kálmán miniszterelnök, Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter több minisztertársukkal voltak jelen. A Kör titkára, Czapáry László szerkesztésében a Vörösmarty Kör irodalmi és történelmi gyűjteményt jelentetett meg a százéves évfordulón,43 melyben az ünnep eseményeit már képekkel örökítette meg. Az országos ünnep fénye és jelentősége utólag is megdobogtatta a fehérváriak szívét. Minderről így emlékezett Lauschmann Gyula: „Egy napig a mi városunk volt a hazafias hódolós és lelkesedés központja”.44 Az egykori diák buzgalmával Zichy Jenő utoljára a ciszterci rendház falán elhelyezett további két emléktábla leleplező ünnepségét vezényelte le. Virág Benedek és Ányos Pál, pálos rendi tanárok tábláit a Vörösmarty-tábla két oldalán 1905. december 3-án helyezték el, a Vörösmarty Kör kezdeményezésére. Ányos, a „fájdalmas szavú költő" és Virág a „tüzeslelkü ébresztő” emlékének felidézése Zichy Jenőt beszédében a magyar nyelv újkori fenyegetettségén való aggodalmak megfogalmazására indította.45 „A MÜRÉGÉSZET ÉS A MŰTÖRTÉNET FEJLESZTÉSE” A TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI EGYLET Zichy gróf életművét a történelem és a művészetek iránti érdeklődése alapvetően befolyásolta. Az 1873-ban alakult Fejérvármegyei és Székesfehérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet alapító és választmányi tagjai sorában természetesen szerepel Zichy Jenő neve. 1876-ban az egyletet nemzetközi kongresszuson képviselte, és javasolta kiállítás rendezését. A kiállításra 1878- ban került sor a Vörösmarty Körben. A kiállításokra Zichy Jenő példamutató módon hozta el saját gyűjteménye darabjait, amelyek így a nagyközönség számára is élvezhetővé váltak. 1888-ban a megyeháza nagytermében olyan kiállítást rendeztek, amelyre művészeket hívtak meg, akiknek a műveiből vásárolni lehetett. Zichy Jenő itt a példát azzal szolgáltatta, hogy buzgón vásárolt a kiállított művekből.46 1876-ban Zichy Jenő vetette fel a régészeti egylet és a Vörösmarty Kör egyesítését, hiszen látta mindkét civil szervezet válságát, és azt is, hogy tévé-
