Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)

A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében

A ZICHY CSALÁD BIRTOKAI FEJÉR MEGYÉBEN 8l

Évkönyv, 13. Székesfehérvár, 1979. 358.

72 Zichy (III.) Ferenc (1749-1812) főpohárnokmester, császári és királyi kamarás és tanácsos. Békés (1777-1782), majd Pest vármegye (1784-1785) főispáni helytartója, 1785 és 1792 között Zemplén vármegye főispánja (1790-ig helytartó) volt. 1792-től haláláig Veszprém vármegye főispáni tisztségét töltötte be. 1802-től haláláig a család seniorjaként a divényi uradalmat is igazgathatta.

73 MNLOL P 707. Fasc. 139. No. 3.1788.

74 Zichy (V.) Ferenc (1774-1861) 1809-ben a Veszprém vármegyei nemesi felkelők ezredeseként részt vett a franciák elleni hadjáratban. 1825 és 1836 között Bihar vármegye főispánja volt. Az uralkodó számos tisztségre nevezte ki: császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos, királyi főlovászmester, majd főajtónálló.

75 Zichy (VII.) Ferenc (1811-1900) jogtudományi tanulmányai elvégzése után előbb Pest vármegye szolgálatába állt, majd az udvari kancellária titkára lett. 1839-től Fiume alkormányzója, 1841-től a pozsonyi váltótörvényszék elnöke volt. 1847-ben ideiglenesen a Helytartótanács elnöke, 1848-ban Széchenyi István közmunka- és közlekedésügyi miniszter mellett államtitkári tisztséget töltött be. 1854-ben Miksa lombardiai és velencei főkormányzó főudvarmesterének nevezték ki, majd 1861-ben Nógrád vármegye főispáni székét kapta meg. 1874 és 1879 között konstantinápolyi nagykövet, 1888-ban tárnokmesterré nevezték ki. Származása folytán örökös főrendiházi tag, emellett belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás. Érmelléki borászata országos hírnévre tett szert.

76 Zichy Hippolitot (1814-1888) 1838- ban szentelték pappá, előbb káplán Szegváron, majd Mogyoródon lelkész.

1843-ban sümegi apáttá, 1848-ban váci kanonokká nevezték ki. 1854-től pápai prelátus, 1856-tól pesti főesperes lett. 1862-től címeiről lemondva, visszavonulva élt. Tagja volt a főrendiháznak.

77 A helység 1898-ban vette fel a Zichyújfalu nevet.

78 MNL FML VII. 6/a. Seregélyes 592., 1642., 1643. sz.

79 Magyarország földbirtokosai és földbérlői (gazdacímtár). Öá. és kiadta: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Bp., 1925. (A továbbiakban: Gazdacímtár, 1925.) 69., 106.

80 MNL FML XI. 623. Gróf Zichy János tímárpusztai uradalmának iratai. Harmatosmajor, 1934. május.

81 MNL FML VII. 3/c. Mór 2234. sz.

82 MNL FML XXIV. 201. 600/1945. sz. ME rendelet végrehajtása: Mór, Seregélyes.

83 Zichy Géza (1849-1924) zongoraművész, zeneszerző. Tizennégy éves korában egy vadászbalesetben elveszítette jobb karját, ennek ellenére virtuóz zongoraművész lett belőle, többek között Liszt Ferenc is tanította. Sikeres hangversenykörutakat tett szerte Európában. 1875 és 1918 között a Nemzeti Zenede elnöke, közben 1891-től 1894-ig az Operaház intendánsa, 1895-től karnagya volt. Operák, kórusművek, dalok fűződnek a nevéhez, emellett a szépirodalommal is megpróbálkozott.

84 MNL FML VII. 6/a. Seregélyes 555., 603. sz.

85 MNL FML IV. 405/f. Kálóz. E hivatkozott forrásban ennyi található, az eredeti iratok már nem fellelhetőek

86 Zichy József (1841-1924) jogtudományi tanulmányai után 1862-től a királyi táblánál kapott alkalmazást. 1865-ben országgyűlési képviselő lett, 1867-ben miniszteri osztálytanácsos, majd 1870- ben az első fiumei kormányzó volt. 1872 és 1874 között földművelés-, ipar- és