Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében
82 A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN kereskedelemügyi, majd részben egyszerre közmunka- és közlekedésügyi miniszteri tárcát kapott (1873-1875). 1889-1893 között Pozsony, közben ideiglenes jelleggel Trencsén vármegye főispánja volt (1891-1893). A kormány egyházpolitikájának ellenzőjeként tisztségeiről lemondott, csak főrendiházi tagságát tartotta meg. 87 Zichy Tivadar (1847-1927) diplomáciai pályára lépett, Párizsban követségi tanácsos, majd a bádeni, bajor, hesseni és württembergi udvaroknál, mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter állt alkalmazásban. Különböző európai államok kitüntetéseit kiérdemelve 1905-ben nyugállományba vonult. 88 Zichy Ágost (1852-1925) utazásairól volt híres. 1875-1876-ban bejárta az Indiai-óceán szigeteit, Délkelet-Ázsiát, Japánt, Kínát, 1878-ban Észak-Amerikát, élményeit könyvekben örökítette meg. Hazatérve a szempci kerületben országgyűlési képviselő, 1883-ban fiumei kormányzónak nevezték ki (1892-ig), így tagja lett a főrendiháznak. A trianoni békeszerződés értelmében elcsatolt belatinci birtokán maradt, ahol végső nyughelyét is meglelte. 89 MNL FML IV. 405/f. Kálóz. 90 Gudenus 1998,49-50. 91 MNL FML XXIV. 201. 600/1945. sz. ME rendelet végrehajtása: Kálóz. 92 Zichy (IV.) Károly (1785-1876) a család czifferi ágának megalapítója. 1832 és 1842 között Vas vármegye főispánja volt. 1862-től a család seniorja volt, ekkor építette fel a zsélyi kastély nyugati szárnyát, ahol a családi levéltár elhelyezést nyert. Nevéhez köthető a Zichy okmánytár kiadásának megkezdése. 93 MNL FML IV. 153/b. 1853: 9. sz. 94 Zichy Nepomuki János (1820-1911) ifjú éveiben a reformkori főrendiházi ellenzékhez tartozott, a forradalom alatt Somogy vármegye főispánjának nevezték ki, a tisztséget házasságkötése miatt nem fogadta el. 1850-ben átvette a vértanú miniszterelnök, Batthyány Lajos árváinak birtokait azok nagykorúságáig (Zichy Nepomuki János nővére, Zichy Antónia Batthyány Lajos felesége volt). 1865-ben császári és királyi kamarás, a kiegyezéstől folyamatosan tagja volt a főrendiháznak. 1900-tól haláláig a seniorátusi birtokok irányítását is ellátta. 95 A forrásokban Zichy Pál, Ferenc, Pál Ferenc néven is szerepel, de helyesen mondva: Paulai Ferenc. Származásánál fogva főrendiházi tag, ahol konzervatív politikát képviselt. Ellenezte a főrendiházi reformot és a polgári házasság bevezetését. A Magyar Földhitelintézet alapítói közé tartozott. 96 MNL FML XV. 2/b. Fejér megye kataszteri térkép-gyűjteménye. Kataszteri birtokvázlatok. Hantos, 1880. 97 MNL FML IV. 402/a. 1872:142. sz. 98 Reiszig Ede: A gróf Zichy család seniorátusa. In: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. Budapest, 1911. 643.; Reiszig Ede: Somogy megye községei. In: Csánki Dezső (szerk): Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. Bp., 1914.59-60. 99 MNL FML IV. 405/f. Nagylók. 100 Zichy Domonkos (1808-1879) Nagyszombaton teológiát végzett, majd 1831-ben pappá szentelték. Ezután a nagyszombati szemináriumban tanított, emellett Révalmáson, majd Ószőnyben plébános volt. 1841-ben rozsnyói püspök lett, innen 1842-ben áthelyezték a Veszprémi Püspökséghez. Öccse, Ödön kivégzése után ellene is tüntettek, ezért Ausztriába menekült. A magyar kormány vagyonát zároltatta, püspökségét megüresedettnek tekintette. 1849-ben az uralkodó és a Szentszék előtt lemondott tisztségéről, amit mindkét helyen elfogadtak. A
