Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)

A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében

választották. 1903-tól 1905-ig az or­szággyűlés elnöke, 1906 és 1910 között a király személye körüli miniszter. 1910- ben a bodajki kerületben szerzett kép­viselői mandátumot. 1917-ben horvát­­szlavón-dalmát ügyekért felelős tár­ca nélküli miniszter, majd a Monarchia utolsó király személye körüli minisztere. Konzervatív politikus, 1903 és 1918 kö­zött a Katolikus Néppárt vezetője. 1927- től haláláig ismét felsőházi tag, ahol a legitimisták egyik vezetője volt. 52 MNL FML VII. 2/b. Adony 16. sz. 53 Virág 2002.186. 54 Magyarország földbirtokosai és föld­bérlői (gazdacímtár). Öá. és kiadta: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hi­vatal. Bp., 1937. (A továbbiakban: Gaz­dacímtár 1937.) 308. 55 MNL FML VII. 2/b. Adony 16. sz. 56 MNL FML XXIV. 201/b. Fejér Vármegyei Földbirtokrendező Tanács, majd Földhi­vatal iratai. (A továbbiakban: MNL FML XXIV. 201/b.) 600/1945. sz. ME rendelet végrehajtása: Adony, Pusztaegres, Váj­ta, Sárszentmiklós. 57 Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv. 22. Székesfehérvár, 1991.49-50,55. 58 Zichy (VII.) János (1868-1944) 1892- ben államtudományi doktori címet szerzett, 1894-től a főrendiház tagja. 1895-ben a Katolikus Néppárt egyik ala­pítója, 1903-ig elnöke. 1896 és 1918 kö­zött országgyűlési képviselő, 1909-ben kijelölt miniszterelnök, de nem tudott kormányt alakítani. 1910-től 1913-ig és 1918-ban vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, majd a Monarchia felbomlása után átmenetileg visszavonult a poli­tikától. 1922-től haláláig országgyűlési képviselő, testvéréhez hasonlóan legi­timista politikát folytatott. Társadalmi szerepvállalásában különféle római ka­tolikus valláshoz köthető szervezetek (pl. Actio Catolica) elnöki tisztségét töl­tötte be. Az MTA tagja, ahol 1925-ben igazgatói tisztséget töltött be. 59 Zichy Gyula (1871-1942) a római egye­temen teológiai doktori oklevelet szer­zett, 1895-ben szentelték római katoli­kus pappá. Egy évig segédlelkész Buda­­kalászon, majd 1897-től pápai kamarás. 1905 és 1925 között pécsi püspök, majd 1925-től haláláig kalocsai érsek volt. Egyházi tisztségei mellett örökös fő­rendiházi tag, az MTA tagja. 60 MNL FML VII. 3/c. Balinka 96. sz. 61 MNL FML VII. 6/a. Székesfehérvári Já­rásbíróság iratai. Telekkönyvi iratok. (A továbbiakban: MNL FML VII. 6/a.) Tác 736. sz. 62 Gazdacímtár 1937.103. 63 MNL FML VII. 3/c. Mór 2234. sz. 64 A nagyvázsonyi uradalmat a Todesco bankárcsalád vásárolta meg a Zichyek­­től 1851-ben, az ősi birtokot Zichy Béla 1913-ban vásárolta vissza. (Néprajzi és helytörténeti jellegű adatok a nagyvá­zsonyi úriszék irataiból. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. sz. 85. Veszprém, 1971.) 65 MNL FML IV. 405/f. Fejér vármegye alispánjának iratai. Községi monográfi­ák és közigazgatási tájékoztató lapok. (A továbbiakban: MNL FML IV. 405/f.) Kálóz. 66 MNL FML XXIV. 201. 600/1945. sz. ME rendelet végrehajtása: Soponya, Tác, Kálóz, Nagylók. 67 MNL OL P 707. Fasc. 79. No. 57. 1776. április 9. 68 MNL OL P 707. Fasc. 79. No. 61. 1801. november 29. 69 Gudenus János József: A magyarorszá­gi főnemesség XX. századi genealógiá­ja. 4. köt. Bp., 1998. (A továbbiakban: Gudenus 1998.) 350. 70 MNL OL P 707. Fasc. 43. No. 154.1768. december 17. 71 Arany Magyar Zsuzsanna-Degré Ala­jos: Balinka. in: Fejér Megyei Történeti

Next

/
Thumbnails
Contents