Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
26 A „ZICHY-EXPEDÍCIÓ A nagy társasági összejöveteleket a vad űzésén és az otthonosan berendezett kastélyokon túl hölgyek és urak részére is emlékezetessé tették a távoli Magaslakra vezető „regényes” utazások,7' a fényes lakomák, a háziúr ismert „magyaros vendégszeretete”,72 illetve a galamblövő versenyek győzteseinek és helyezettjeinek járó több üveg finom pezsgő helyszínen történő elfogyasztása.73 „A MUSÁK HALHATATLAN FIÁNAK EMELÉNK E SZOBROT!” Alig fejezte be németországi tanulmányait, máris a megyei, majd országos politikába, illetve a kulturális közéletbe vetette magát Zichy Jenő. 1860. június 15-én a Nikláról és Balatonfüredről, Berzsenyi Dániel síremlékének és Kisfaludy Sándor szobrának leleplezési ünnepélyéről Pestre tartó akadémiai küldöttség - Deák Ferenccel, Klauzál Gáborral, Eötvös József báróval és Zichy Jenővel a soraiban - megállt Székesfehérváron, ahol a megye, illetve városi polgárok meghívására „közebéd”-en vettek részt. Az ifjú Zichy gróf ekkor indítványozta, hogy a megye és a város állítson szobrot„a nemzet koszorús költőjének”, a haladó gondolkodású magyarok példaképének, a megye szülöttének és a város diákjának, Vörösmarty Mihálynak. Ugyanekkor javasolta egy állandó színház és egy Vörösmarty nevét viselő társaskör felállítását is.74 A jelenlévők lelkesen fogadták a javaslatokat, majd az akadémiai küldöttségnek tett ígéretnek megfelelően gróf Zichy Jenő, gróf Zichy Ödön, gróf Batthyány László, Splény Henrik báró, Dr. Say József és másoka Helytartótanácshoz fordultak engedélyért, hogy a szobor költségeire gyűjtést kezdeményezhessenek. A Helytartótanács a kezdeményezők uralkodójuk iránti lojalitását ugyan nem vonta kétségbe, de attól tartva, hogy az esemény az udvar elleni agitációra adna okot, 1860 júliusában elutasította a kérelmet.75 A fordulat az enyhülő politikai légkörnek, és az új helytartótanácsi elnöknek, Majláth Györgynek köszönhetően következett be. Majláthnak a szoborbizottmány megalakulását engedélyező levele 1861 januárjában érkezett meg Székesfehérvárra. Még ebben az évben megalakult a Vörösmarty Szoboregylet, amelynek elnökévé gróf Zichy Jenőt választották.76 Zichy Vay Miklós bárót bízta meg a szoborminta elkészítésével, és az egylet aláírási íveket bocsátott ki a szobor felállításához szükséges pénz összegyűjtésére. 1862 végére szép számmal gyűltek a megyei birtokosok, illetve a székesfehérvári polgárok adományai,77 és a szoborminta is hamarosan elkészült.78 A közgyűlés „a szobor teljes felállításáig szükségelt teendők vitelére” újabb szoborbizottmányt nevezett ki, amelynek elnökévé az ügyben addig is tevékeny báró Splény Henriket választották. Munkáját mások mellett a szoborbizottmányi jegyző, Fekete János és a pénztáros Gebhard Ignác segítették.79 Mindhárman és a bizottmány
