Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)

Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"

HOVA VOLTAKÉPEN HÉBE KORBA NEHÁNY NAPRA PIHENNI MEGY’ 25 A birtok legnevesebb vendégeként a Zichy Jenővel baráti viszonyt ápoló Milán volt szerb király említhető.67 A család 18. századi eredetű, szép, földszintes kálozi kastélyát ebben az időszakban adták el,68 mivel a többi épület elegendőnek bizonyult a társasá­gok fogadására, elszállásolására. Zichy Jenő legjelentősebb építkezései és vadászatai nem is Fejérben, hanem a bihari birtokon folytak. A korábban is a család kedvelt vadászte­rületeként használt bihari uradalmakat 1883 karácsonyán kapta meg Jenő gróf édesapjától. Az erdőség közepén, a Pojana-flora nevű hegy tetején, egy fennsíkon állt már a családnak egy kis fából készült vadászháza. A birtok át­vételét követően Zichy Jenő azonnal hozzálátott a fennsík fásításához, és 1887-ben a régi kis ház helyén új, nagyobb, amerikai stílusú fa vadászházat emeltetett, amelyben immár nagyobb társaságot is vendégül láthatott. Az uradalomban ekkoriban elsősorban vaddisznóra és őzre vadásztak, a farkast, a vadmacskát és a rókát állományvédelmi szempontból ritkítot­ták. Vadászatainak fényét emelendő, az uradalom és Bihar megye életében is jelentős lépésre, a megyében addig ismeretlen szarvas telepítésére 1889- ben szánta rá magát Zichy Jenő. A fővad telepítése még ebben az évben el­kezdődött, és a következő években folytatódott. A gyarapodó állomány az 1890-es évek közepén már szép eredményeket, a telepítő grófnak és erdé­szeti alkalmazottainak elismertséget hozott. A szarvas Zichy birtokairól Bihar vármegye más területeire is elterjedt. Ekkoriban már Zichy gróf és vendégei is a vadászterület jelentőségéhez és főúri tulajdonosa tekintélyéhez méltó vadászkastélyban szánhattak meg. Az újabb fa vadászház ugyanis 1890-ben porig égett, ezt követően Zichy Jenő kőépület felépítését határozta el. Ma­gaslak nevű kastélyát több építésszel és iparossal folytatott konzultációt kö­vetően - feljegyzései szerint - maga a gróf tervezte, aki 1891 decemberében láthatta vendégül az első vadásztársaságot az új, négytornyos kastélyban. Az úri lak nem mellékesen akármely főúri família vidéki rezidenciájának is beillett volna, mivel „a házi úr külön lakás csoportjain kívül... mely áll egy salonból, egy ebédlőből, egy hálószobából, egy csinosan berendezett és több ezer kötetből álló könyvtár és egy fegyverszobából”, még számos vendégszobával és kiszol­gáló helyiséggel dicsekedhetett. A magyar ipart támogató főúr új kastélya berendezését és színes üvegeit hazai mesterekkel készíttette el. A többnyire már hóban és gyakran hózivatarban tartott nagy vadászatok­ra 15-20 vadász kapott meghívást. Biharban is feltűntek a Fejér megyei birto­kosok és a Felsőszentivánon is vadászó, távolabbról érkező főúri barátok és politkusok, akik a bihari földbirtokosokkal, a helyi bíráskodás képviselőivel, és a közigazgatás irányítóival egészültek ki.69 Zichy Jenő, akárcsak Felsőszent­ivánon, Magaslakon is vendégül látta Milán volt királyt és a királyi családdal rokon Konstaninovicsokat is.70

Next

/
Thumbnails
Contents