Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
20 A „ZICHY-EXPEDÍCIÓ” Pribék Antal: A kishörcsöki magtár, 1870-es évek • Szent István Király Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény Abához tartozó Felsőszentiván puszta.46 Ugyanekkor már Bihar vármegyében is tekintélyes birtokkal rendelkezett. Az Ödön és Domonkos nagybátyjai által még 1846-ban együtt vásárolt alsó-lugosi (ma: Luga^u de Jós, Románia) központú, 8-9000 hold körüli birtokot 1883-ban ruházta Jenő grófra az édesapja, aki akkor már egyedüli tulajdonos volt.471897-re, édesapja halálát követően tovább gyarapodtak Zichy Jenő birtokai. Fejér megyében immár az ő nevén volt Szentmihályon csaknem 3000 hold, és Pusztaegresen 3040 hold. Utóbbira és felsőszentiváni területeire közben hitbizományt alapított, ami nehezebbé tette örökösei részére az uradalom esetleges eladását, megterhelését. Szilas-balhási uradalmának területét több száz holddal bővítette 1897-re, és a Tolna megyei Tamási járásban található Felső-lregen (ma: Iregszemcse) is bírt 1630 holdat. Biharban Alsó-Lúgoson 9426, Verzáron (ma: Füves, Várzari, Románia) 4201 holdnyi uradalmat tartott kezében.48 A felsoroltak tükrében Zichy Jenőt nem csupán Fejér megye egyik legjelentősebb birtokosának tekinthetjük, hanem országos összehasonlításban is a jelentős földbirtokosok közé sorolhatjuk. 1900 körül Biharban már 18900 holddal rendelkezett,49 majd ez a terület az új évszázad első éveiben csaknem a felére csökkent köszönhetően annak, hogy Rafael fia ekkorra megkapta apja birtokainak egy
