Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
ZICHY JENŐ BIRTOKAI 21 Pribék Antal: A kishörcsöki tiszttartói ház, 1870-es évek • Szent István Király Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény részét.50 Fejér megyében ugyanezen okok miatt ekkor már csak a kishörcsöki, pusztaegresi és sárszentmihályi uradalmak voltak Zichy Jenő kezén. Megtartotta továbbá Szilas-Balhást, és Zalában is volt egy kisebb erdőterülete.5’ A művelési ágak szerint eltért egymástól a két terület. A mezőföldi és Tolna megyei birtokok alapvetően szántóföldi gazdálkodásra, és a nagy kiterjedésű legelőknek is köszönhetően állattartásra rendezkedtek be. A művelési ágakat tekintve alapvető változások nem történtek Zichy Jenő birtoklása alatt. A legnagyobb terület szántóföld volt, de a legelők így is több ezer holdat tettek ki. A rétek területe meghaladta az 1000 holdat, az erdők biztosították az elegendő tüzelőt, és menedéket nyújtottak a vadaknak. A kertművelésnek, gyümölcstermesztésnek Felsőszentivánon, Kishörcsökön és Felső-lregen jutott jelentősebb szerep. A Sárvíz egykori közelsége miatt még a 19. század végén is jelentős területeket borítottak kisebb-nagyobb nádasok és tavak. Minden egyes uradalomban megtalálható volt a korszakra jellemző, a mezőgazdaságban általánosan elterjedt műszaki felszerelések legtöbbje, köztük a vetőgép, a gőzeke és cséplőgép hajtására alkalmas lokomobil, cséplőszekrény, szecskavágó, stb. A gabona tárolását és az állatok tartását jelentős részben a 19. század második felében - Zichy Domonkos, Ödön és Jenő
