Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Kovács Eleonóra: "Én tehát mindezekkel szemben levonom a konzekvenciákat." Zinchy Jenő mint politikus
io8 A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN is a koalíció lemondva követeléseiről, s ígéretet téve a választójog rendezésére kormányt alakíthatott. (Az 1906 áprilisában tartott választásokon Zichy Jenő még részt vett.) A fentiekből is látszik, hogy ezeket az évtizedeket igen sok pártváltozás, alakulás, újak létrejötte, összeolvadása, kiválása tarkította. A kiegyezéshez való viszonyulás, majd az azt követő időszak változásai, s az új berendezkedés adta kérdések újabb politikai válaszút elé állították a különböző politikai csoportokat, s e felmerült kérdésekre válaszokként gyakran újabb pártok születtek. ZICHY JENŐ POLITIKAI PÁLYÁJÁNAK KEZDETE ÉS ELSŐ NAGY POLITIKAI VÉLEMÉNYVÁLTÁSA Zichy Jenő politikai pályája 1861-ben kezdődött. A korszak, amelyben működése indul, a magyar politikai élet számára jelentős változásokat ígért. Az európai viszonyokat - az olasz egység megteremtésének eseményeit, s ezzel kapcsolatban a franciák és az osztrákok lépéseit - figyelő magyar politika ígéretes szakasza kezdődött 1860-61-ben. Ausztria gyengébb, mint 1848-49-ben, s a külpolitikai bizonytalanság árnyékában (az Októberi Diploma és a Februári Pátens kísérlete mellett) próbálkozik meg a Habsburg-kormányzat a magyar ügy rendezésével. Az 1861-es év az országgyűlés újbóli összehívásával az alkotmányos elemeknek az ország irányításába való viszszatérését ígérte. Az átmeneti biztatóbb, igen rövid időtartamú események után bevezetett provizórium (1861-65) jellemzi ezt az időszakot, amelyben azonban benne volt már a kiegyezés iránti igény is, s az hamarosan be is következett. Zichy az 1861-es országgyűlésen Fejér megye bodajki kerületének volt az országgyűlési képviselője. A Teleki László körül csoportosuló Határozati és a Deák Ferenc híveiből álló Felirati Párt működésével fémjelzett rövid időszak az országgyűlés feloszlatásával ért véget, s nem teljesítette be a hozzá fűzött reményeket. Zichy a Deák-féle kiegyezést előkészítő politikához csatlakozott, s 1865-69 között Deák-párti, majd 1872-ig párton kívüliként Bihar vármegye élesdi kerületének képviseletét látta el. Első nagy politikai véleményváltása 1870 körül bontakozott ki. Helytelenítette, hogy a birodalmi kincstár értékpapírokkal kapcsolatos hiányainak felszámolásában hazánknak még több terhet kelljen vállalnia. (Az események az 1869-ben jelentkező tőzsde- és hitelváltság következményei voltak.) Tagja volt 1869-ben a függő államadósság ellenőrzésére Bécsbe kiküldött bizottságnak is, közvetlen értesülései voltak e tárgyban.5 E közgazdasági kérdések kapcsán felmerült véleménykülönbség miatt lépett ki a Deák pártból.
