Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Variációk - Révész Emese: Variációk Árkádiára - Változatok, kreatív átiratok, átfordítások Csók István festészetében
VARIÁCIÓK / IV. RÉVÉSZ EMESE: VA nevesebb alkotóinak önarckép-gyűjteménye. Ez a több mint ezer darabos kollekció ma 23 magyar művész portréját őrzi.174 Korábban két nemzetközi hírű arcképfestőnket, Benczúr Gyulát és László Fülöpöt érte ez a megtiszteltetés, Csókkal egyidőben, 1911-ben pedig még egy magyar alkotót, Szinyei Merse Pált kérte fel az olasz kultuszminisztérium arra, hogy önarcképét az Uffizinek adományozza. Szinyei és Csók felkérése egyaránt az 1911 -es olasz világkiállításhoz kötődött, amelynek Rómában bemutatott magyar képzőművészeti anyaga nagy elismerést hozott.175 A hazai alkotásokból itt megrendezett retrospektív tárlat középpontjában a magyar plein air festészet és a modern tendenciák álltak.176 Dísztermébe Szinyei Merse Pál művei kerültek (a kiállítás tulajdonképpen hivatalos rehabilitációját is szolgálta), mellette pedig a nagybányai művésztelep alkotói kaptak hangsúlyos szerepet. Csók kollekciója a változatos pálya számos irányából merített: tíz kiállított alkotása között ott volt ifjúkori főműve, az Úrvacsora, önarcképfestészetét a Műteremsarok reprezentálta, de bemutatta a Párizsban festett Vámpírokat, a legmodernebb festői irányokkal kísérletező Magyar babát, vagy a Züzü-képek egyik remekbe szabott darabját, a Népszínház utcát. Festészete egyébként sem volt ismeretlen az olasz közönség előtt, hisz rendszeres résztvevője volt a Velencei Biennáléknak.177 A modern nyugati irányokat a lokális, nemzeti hagyományokkal sikeresen ötvöző művészete általános feltűnést keltett. Az 1906-ban festett, a biblikus barokk aktok hagyományait újra értelmező Thámárt 1911-es kiállítása után megvásárolta a római Galleria Nazionale dArte Moderna.178 (VII.9.) Csókot még ez év végén felkérte az olasz kultuszminisztérium önarcképe felajánlására. A készülő új önarcképet a sajtó is figyelemmel kísérte. Ceruzavázlatát az év elején A Gyűjtő című folyóirat közölte.179 (IV.63.) Arányaiban, elrendezésében ezt követi a mű olajvázlata, (kát. 1.) Ezen az alkotó tágabb képkivágatban jelenik meg, mint a végső változaton, testtartása pedig fokozott magabiztosságot sugall. A novemberre elkészült, kidolgozott művön az ecsetet tartó, alkotó kéz gesztusa hangsúlyosabb, az öltözet pedig kiegészül azzal a kissé bohém, pöttyös nyaksállal, amely már Csók fiatalkori önarcképein is feltűnt.180 (IV.58.) Ez utóbbit, valamint a művész testtartását tekintve a firenzei kép legközelebbi párhuzama Csók 1903-ban, Párizsban festett önarcképe. Ám amíg ott csupán a kézben tartott ecset és a háttérben egy festmény töredékes részlete utal az alkotómunkára, a firenzei képen az egyszeri vonásokat rögzítő önportrét többértelmü önvallomássá mélyíti a hátteret betöltő festmény. Az 1912-es rajzon a keret határozott jelzése révén még egyértelmű a „kép a képben" motívum. A székesfehérvári olajvázlaton a (festett) valóság két dimenzióját már sem tárgyi elem, sem a festésmód eltérése nem jelzi. A végleges változaton a festő a korábbiaknál szűkebb kivágatot választ, ezáltal sűrítve a kép motívumait. A vázlatok domináns testtartását koncentráltabb, a klasszikus mellképeket idéző félközeli váltja fel, így hangsúlyosabbá válik a szuggesztív tekintet és az alkotó kéz. Ezáltal a háttérben megjelenő festmény és a portré határvonalai elmosódnak, a háttér nőalakja alkotójával szimbiotikus egységet alkot. Firenzei önarcképe hátterében Csók az összegzőnek szánt aktos kompozíció, a Két bálvány (Idolok, Femme adorée) címen ismert mű egy részletét idézte fel.181 (IV.59.)„Most dolgozom egy képen, mely azt hiszem betetőzése a piktúrámnak. Nem azt akarom mondani vele, hogy ez a legjobb képem, ámbár az ember mindig a legutolsót tartja annak, - egyszerűen ebben eddigi törekvéseim leginkább kifejezésre jutnak. Erotikus, festői s ami fő, mind az, ami magyar csendéletképeimen jellemző, rajta van. [...] Egy asszony, fekete kínai széken, mezítelen. Fiáttér festett templomi üvegablak, St. Genovéva templomba megy. - Én legjobban szeretném azt a címet adni neki, »Két bálvány«." így összegezte készülő müvét a festő 1910 tavaszán Lázár Bélához írott levelében.182 A háttér üvegablakán Szent Genovéva legendájának az a közismert epizódja jelenik meg, mikor a templomba igyekvő leány gyertyájának lángját az ördög elfújja, de védangyala ismét fellobbantja. Mivel a hagyomány szerint Genovéva hitének és imádságának köszönhetően Attila, hun vezér feladta Párizs ostromát, ő lett a város védőszentje is. A szent életű lány sorsa kedvelt témája volta 19. századi francia festészetnek, a Pantheon belső tereibe Jean-Paul Gros, Jean-Paul Laurens, majd a század végén Puvis de Chavannes festette meg életének jeleneteit. RIÁCIÓK ÁRKÁDIÁRA ................................................. 77 IV.62. IV.62. A Két bálvány tusvázlata; felirata: „nem reprodukálni!"„llyenforma a kép. A háttér színes üvegablak, rajta St. Genoveva.", 1910 (MNG)
