Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Variációk - Révész Emese: Variációk Árkádiára - Változatok, kreatív átiratok, átfordítások Csók István festészetében
54 VARIÁCIÓK / IV. RÉVÉSZ EMESE: VARIÁCIÓK ÁRKÁDIÁRA IV.6. IV.4. Jean-François Millet: Pihenés aratás után, 1865 IV.5. Jules Breton: Pihenő, 1886 IV.6. William-Adolphe Bouguereau: Pihenés, 1865 tok, olyan önálló teremtmények, amelyek úgy viszonyulnak az eredetihez, mint a zenében az egy témára készített variációk.6 Máskor a jelentés hangsúlyait, az értelmezés kereteit is elmozdító„átfordítások"ezek.7 Ami távolról nézve replikák monoton sora, az közelebbről feltárja saját belső játékát, a variációk változatos ornamentikáját. Ez a mintázat, a változatok egymást összekötő fonalainak szövedéke hozza létre az életmű sűrű szövetét, amely épp olyan színpompás, mint a sárközi szőttesek: öltéstechnikája néhol elnagyolt, másutt lenyűgöző improvizációkat produkáló, lánc - hurok - kereszt. Szénagyűjtők: a garantált siker A negyvenes években papírra vetett memoárjában Csók István már az Úrvacsorádal egyenrangú figyelemben részesítette a Szénagyűjtőket, érzékletesen tárva fel születésének körülményeit. Az ifjúkori főmű fél évszázad távolából megfogalmazott eredetmítoszának legfőbb motívuma az autenticitás és a nosztalgia. A jelenet ihletője a szülőföld idilli közege, szereplői e tájék szülöttei:„Balról zöldellő búzavetés, jobbra a malompatak, középen buja, nehéz illatú vadvirággal telt mező - ez volt első műtermem! - Kajner Böske, kit dacára a béreslányok csúfolódásainak - né a híres, le lesz pingálva - sikerült rávenni, hogy modell legyen, Pákozdi Józsi és Bíró Lidivel együtt már egy pár órája »pózolt« [,..]."8 Csók megfogalmazásában tehát a festmény ihletője problémamentes, familiáris miliő, ami hitelesíti és ezáltal erősíti a festmény idilli, bensőséges alaphangulatát. Az alkotó saját interpretációja első kézből nyújtja a mű hosszú távú sikerének titkát: szemben az Úrvacsora puritán spiritualitásával, a Szénagyűjtőkön az ifjúkor és az otthon nosztalgiája formálódik képpé. Túl a személyes nosztalgia mitikus ködfelhőjén, Csók a Szénagyűjtők keletkezését pontos helyhez és időhöz kötötte. Emlékei szerint a mű ötlete Párizsban fogant meg, és az 1889-es világkiállítás megtekintése idején körvonalazódott.9 A Krumplitisztogatók elismerése megerősítette őt választott festői iránya sikerében. Képét 1889 ősze és 1890 ősze között, pusztaegresi tanulmányok után, végül Münchenben festette meg. Legfőbb mintaképei ekkor már közismertek voltak. A francia naturalizmus nagyjai (köztük Jules Bastien-Lepage) művei rendszeresen szerepeltek müncheni kiállításokon, a Glaspalast 1888-as kiállítása pedig az irányzat áttörő sikerét hozta.10 Csók Párizsba érkezésének évében, az 1887-es párizsi Szalon egyik szenzációja Léon Lhermitte Szénagyűjtése volt (IV.2.). Az 1889-es Párizsi Világkiállítás pedig a naturalizmus legjobbjait vonultatta fel, köztük Dagnan-Bouveret műveit, akit„medaille d'honneur" kitüntetésben részesített a zsűri. A mezei munka szünetében megpihenők együttese ekkortájt tehát gyakori témának számított a párizsi kiállítótermekben, ahol már jó évtizede a naturalizmus jelentette a fő trendet. A Krumplitisztogatók meglepően gyorsan jött elismerése sem kizárólag a mű festői kvalitásainak szólt, hanem általa a zsűri éppúgy díjazta a hazai hivatalos körök nyomatékos kérésével szembehelyezkedő kiállítók bátorságát, mint alkotója kiállását a „franciás irány"mellett.11 Csókteháta biztos siker reményében, mondhatni kockázatmentesen választott tárgyat és festői látásmódot. Saját festői fejlődésében jelentős fordulópont volt ez, hiszen most először helyezte szabadba figuráit. Az egykorú párizsi és müncheni szalonkínálatban ugyanakkor legfeljebb kulturált festésmódjával és a viseletek egzotikumával tűnhetett ki társai közül. Kortársai körében Csók Bastien-Lepage követőjeként határozta meg korai festészetét.12 A fiatalon elhunyt francia festő kultusza kétségtelenül erős volt a Münchenből érkezett fiatalok körében, anélkül azonban, hogy ez az általa képviselt radikális naturalizmus szoros követését jelentette volna. A Szénagyűjtőkön nyoma sincs annak az elcsigázott fásultságnak, ami Bastien- Lepage mezei munkásait letaglózza, sem a fáradtság tompa kifejezéstelenségének.13 (IV.3.) Csók szereplői éteri tisztaságú ifjak, akik a mezei életet nem lélekölő gyötrelemként, hanem a lélek nyugalmával élik meg. A vidéki lét általa megálmodott, árkádikus idilljét az ötvenes-hatvanas években felívelő realizmus dolgozta ki.14 Millet alakjainak monumentális nyugalma, mitikus, biblikus konnotációi nagy hatással voltak a Párizsba érkező Csókra. (IV.4.) A Szénagyűjtők szeplőtlen ifjainak valódi rokonaira Jules Breton „romantikus realizmusában'' találhatunk rá, ahol
