Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Elágazások - Jeffrey Taylor: Művészviták és csoportosulások a századfordulón Csók István és a modern magyar műkereskedelem
ELÁGAZÁSOK / XXII JEFFREY TAYLOR MŰVÉSZVITÁK ÉS CSOPORTOSULÁSOK A SZÁZADFORDULÓN 415 illetve posztimpresszionizmus festészetét mutatta be a magyar közönségnek. A vezetőség azonban lényegében ugyanazokat a hibákat követte el, amelyeket hét évvel azelőtt Hock. Az Erzsébet téri épületet felavató modern magyar kiállítás 124 művet mutatott be mindössze 25 művésztől, holott a Nemzeti Szalonnak 250 művész volt a tagja.43 A zsűrit lényegében Ferenczy Károly egyedül alkotta, aki egy személyben választotta ki az összes résztvevőt és az alkotásokat. A katalógus bevezetőjében Ernst közli, hogy sikeresen kivezette a Szalont a válságból, és a kiállítást azon törekvése győzelmének látja, hogy magasabb művészi színvonal jelenjen meg.44 A katalógusban szereplő első két mű Csók István munkája. A Nemzeti Szalon elégedetlen többsége forradalomra készült, amely a soron következő, 1907. májusi közgyűlésen tört ki. A„hóbortosok"fő ellenségének szerepét most is Kézdi-Kovács játszotta, és végül az ő jelöltlistája vehette át a szervezet irányítását. A vesztes modernisták listája a szokásos neveket tartalmazta: Ferenczy, Szinyei, Vaszary, Kernstok, Fényes, Thorma, Réti, Rippl-Rónai és Csók - olyan művészekét, akiknek alkotásai ma a Magyar Nemzeti Galéria 19. és 20. századi kiállítótermeinek körülbelül a felét töltik ki. A nyertesek között nincs olyan alkotó, akinek akár csak egyetlen munkája is szerepelne a Nemzeti Galéria állandó tárlatán.45 A közgyűlésen zajló heves viták közepette Ferenczy bosszankodva fakadt ki, hogy „művészetet demokratikus alapon el sem képzelhet".46 Lázár Béla a demokráciának erre az alapvető problémájára a művészetben úgy utalt, mint az „egyenlőség érdekét" képviselő „Kompakt Majoritát"-ra, és arról is beszámolt, hogyan kiáltott fel Czigány Dezső a gyűlésen:,,!...] az igazi művész [...] arisztokrata! A tudás, a tehetség, a zseni arisztokratája!"47 A frontvonalat nem is lehetett volna pontosabban meghúzni. A művész-proletariátus érdekei többé nem létezhettek együtt a progresszív művészeti törekvések szorgalmazására szóló mandátummal, és az akadémiai elitizmus ősi ellenségét most a modernista elitizmus új ellenlábasa váltotta fel. Csók helye nyilvánvalóan a modernisták táborában volt, és többé nem is próbált közös pontokat keresni a közepes tehetségek széles tömegével. Miután kiközösítették őket a Nemzeti Szalonból, Csók és modernista társai ismét ugyanabba a csoportba rendeződtek, mint az előző négy évben - ideértve a nagybányaiakat, Rippl-Rónait, Vaszaryt, Szinyeit, Kernstokot és Fényest -, és a MIÉNK nevet vették fel. Ez a csoport következetesen tartotta magát ahhoz, hogy mindig haladó tendenciákat követő, magasan képzett művészek válogatott műveinek összképét mutassa a kiállításain.48 Csók gondoskodott róla, hogy első tárlatukra az esemény korszakalkotó jelentőségéhez méltó munkákat nyújtson be. Az egyik mű az erősen szimbolista, erotikus töltetű Vámpírok voit (XIII. 11.), amely korábbi monumentális, femmefatale témájú munkájára, a Báthory Erzsébetre rímelt. Beadott azonban kialakulóban lévő posztimpreszszionista stílusát jellemző festményeket is, mint például a Tulipánok vagy a Mohácsi lányok. A két egymást követő MIÉNK tárlaton Csók jelentős vonzerőt képviselő műveket szerepeltetett, 1909-ben a monumentális Nirvánát (kát. 38.), 1910-ben pedig a Duna mellett dmüt (kát. 46.) - miközben a MIÉNK már megállíthatatlanul hullott szét, hiszen fiatalabb tagjai a később fauvistának nevezett programot követő Nyolcak körébe csoportosultak. A MIÉNK-kísérlet mintegy epilógusaként azonban 1910 februárjában Hatvány Lajos báró, irodalomkritikus, a Nyugat című folyóirat alapítója öccsével, Ferenccel a berlini Szecesszió kiállítótermeiben szervezte meg a magyar művészek tárlatát.49 A meghívott festők szorosan kapcsolódtak a magyar impresszionizmus kialakulóban lévő kánonjához, kezdve Paál Lászlóval és Munkácsyval. Rajtuk kívül még 27 művész 190 képe szerepelt,50 s a kiállítók névsora majdhogynem megegyezett a MIÉNK tagságával, amelynek Hatvány is tagja volt. Maga Csók 6 művet mutatott be, köztük az alkotói pálya legfrissebb tendenciái jegyében születetteket, mint amilyen a Temetőben,51 A kiállítás megnyitóján ott volt Max Lieberman és a müncheni Neue Pinakothek igazgatója, Hugo von Tschudi is, s erről a magyar sajtóban azonnal sikerként számoltak be.52 A magyar művészet számára ez a kiállítás készítette elő a talajt Berlinben, ami hatalmas eredményeket hozott még ugyanazon az évtizeden belül - különösen a magyar avantgárd feltörekvő generációja számára. KALAUZ A MÜVÉSZHAZ NEMZETKÖZI IMPRESSZIONISTA KIÁLLÍTÁSÁHOZ 1910 Aprilis—május SZERKESZTETTE ROZSA MIKLÓS 88 Ara 1 KORONA 20 FILLÉR g § KIADJA A MÜVÉSZHAZ (IV., VACI-UTCA 9. SZ.) XXII.8. Kalauz a Művészház Nemzetközi Impresszionista Kiállításához, 1910 XXII.8.
