Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A gyermkekkor nosztaligája - Révész Emese: A Züzü-ciklus
A GYERMEKKOR NOSZTALGIÁJA / XVIII. RÉVÉSZ EMESE: A ZÜZÜ CIKLUS 329 Júlia gondoskodása nem csak apja személyére, de művészi hagyatékára is kiterjedt. Apja halála után, a háború ellenére nagyrészt épségben megmaradt hagyatékot különböző közgyűjtemények között osztotta fel. Még 1961-ben, majd 1964-ben tizenöt festményt adományozott a Magyar Nemzeti Galériának, köztük a Züzü első sétáját, a Tulipános ládát, valamint két nagyméretű főművet, a Nirvánát és a Boszorkányoka Gellérthegyen. Apja kelet-ázsiai gyűjteményét 1964-ben, majd 1968-ban a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumnak ajándékozta, néprajzi gyűjteményének egy részét pedig a Néprajzi Múzeumnak. A művész tárgyi hagyatékának nagy része azonban a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba került. A Csók falfestményével díszített cecei családi kúriában 1962 májusában nyílt meg emlékmúzeuma. Megalapítását Csók Júlia nagyvonalú adománya tette lehetővé: festményeket, bútorokat, személyes tárgyakat ajándékozottá múzeumnak, melynek állandó kiállítását Telepy Katalin rendezte.7’ Az ifjú múzsa idővel az életmű értő és gondos kezelőjévé érett. Adományai lehetővé tették, hogy a művész alkotásai hozzáférhetőek legyenek az utókor számára. Züzü, akit halhatatlanná tettek édesapja festményei, nagylelkű ajándékaival így gondoskodott Csók István festészetének méltó utóéletéről. XVIII.22. 1 Csók 1945.147. 2 Ez megfelel Züzü saját elbeszélésének, miszerint, utoljára 16 évesen állt modellt édesapjának. Ld. n. e.: Züzü. Újság, 11. évf. 1935. jan. 23. 3 Ez a megkülönböztetés azért is fontos, mert a köznyelv gyakran Züzü-képnek tekint minden olyan festményt, amelyen a fiatal lány jelleg- zetes arcvonásait véli felfedezni. Ezért elemzésemben csak azokra a művekre térek ki, amelyeknek címadásában Csók maga is fontosnak tartotta kiemelni lánya nevét, illetve amelyek szerepelnek az 1932-ben kiadott Züzü-mappa litográfiái között. (Utóbbiakról ld. később.) Az alább elemzett műveken kívül egy kompozíciót ismerünk csupán leírás alapján, amelyet Bekötött szemű Züzüként említ leánya, és amely elbeszélése szerint akkor született, mikor a sokác cseléddel szembekötősdit játszó kislány alakja megihlette a festőt. Ld. n. e.: Züzü. Újság, 11. évf. 1935. jan. 23. 4 Graz, Marie-Christine: Children in Painting. Skira, Milano, 2002; Thomas, Greg M.: Impressionist Children. Childhood, family and Modern Indentity in French Art. Yale University Press, 2011; Koella, Rudolf: Futteral des Menschen. Zur Interieurmalerei der Nabis. In: Die Nabis. Propheten der Moderne. Prestel, Zürich, 1993, 91-103. 5 Bálint 1930.8. 6 Szabó Krisztina Anna:„Az Egészélet szigete". Életmód és mentalitás a gödöllői művésztelepen. In: A gödöllői művésztelep, 1901-1920. Gél lér Katalin (szerk.) Gödöllő, 2003. 41-50; Király Erzsébet: A kisváros és az otthon képei. Rippl-Rónai kaposvári interieur-korszakáról. In: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Bernáth Mária - Nagy Ildikó (szerk.) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1998. 71-78. 7 Rum Attila:„A Múzsa körül."Bernáth Aurél Marili-képei. In: Angyalokra szükség van. Tanulmányok Bernáth Mária tiszteletére. András Edit (szerk.) MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2005.233-248. 8 Ellen Key: A gyermek évszázada. Pedagógiai írások. Budapest, 1976.10. 9 A sötét, ördögi erők hordozójaként értelmezett gyermek fogalmával ellentétbe állított, Rousseau-tól eredeztethető „apollói gyermek" elnevezést Chris Jenks használja. Ld. Chris Jenks: Childhood. London-New York, 1996; A kötetet elemzi: Golnhofer Erzsébet - Szabolcs Éva: A gyermekkor kutatása új megközelítésben. Műhely - A gyermek. 1999. 5-6. sz., 175-178. ,0 Elemzésüket ld. Révész Emese e kötetben közölt, első tanulmányában. 11 A lappangó kép színeiről sajnos nem alkothatunk fogalmat. Elgondolkodtató viszont, hogy a kompozíció 1932-es, litografált változatán a kislány sokác ruhában jelenik meg. Ez azonban nem bizonyítja, hogy az 1910-es változaton is ezt viselte, a későbbi kőrajzon ugyanis Csók más lényegi elemeket is megváltoztatott. 12 A hagyományos cím szerint gyerekkocsiban, valójában azonban járókában ül a képen Züzü. 13 Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Műszaki, Budapest, 2001; Deáky Zita: „Jó kis fiúk és leánykák." A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon. Századvég, Budapest, 2011.32-36. 14 Deák Gábor: A magyar gyermektanulmányi mozgalom története. Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, 2000. 15„Mind a pedagógus, az iparművész s a gyermektanulmány iránt érdeklődő minden egyén gazdag tanulságokat meríthet tudománya műveléséhez; útmutatásokat kaphat a pedagógiai eljárásoknak fejlesztésére, a gyermekeknek szánt művészi és ipari alkotások irányítására." Ballai Károly: A Gyermektanulmányi Múzeum gyűjteményének leírása. A Gyermektanulmányi Múzeum kiadványai I. Budapest, 1912.5. 16 Nádai Pál: Gyermekművészet. Magyar Iparművészet, 18. évf. 1914.238. ,71901-ben Münchenben és Berlinben gyermekművészeti kiállítások nyíltak, ugyanekkor a drezdai nemzetközi oktatási kongresszus is a gyermek művészeti nevelésének kérdéskörét tűzte napirendre. 1902- ben Lipcsében Művészet a gyermek életében címmel rendeztek kiállítást, majd 1905-ben Haarlemben volt a téma legátfogóbb bemutatója. 18 Sajnos a tárlatnak nem készült műtárgyjegyzéke, csak egy rövid szöveges tájékoztatója. Ld. Nádai Pál: Gyermekművészet. In: Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Gyermekművészeti kiállításának tájékoztatója. Budapest, 1914. 19 Nádai Pál: Könyv a gyermekről. Munkajáték, művészet. Franklin, Budapest, 1911.1. kötet, 10. 20 N. n.: A három modell. Magyar Ifjúság, 8. évf. 1964. jan. 25. 21 Olaj, vászon, 65x55 cm, jelezve; Közölve: BÁV 18. művészeti képaukció, 1968. máj., kát. 20.: Züzü zongorázik. (Repr.) 22 N. n.: A három modell. Magyar Ifjúság, 8. évf. 1964. jan. 25. 23 Nagy László elemzése szerint a 3- 10 év közötti időszak a „képzeletszerű rajzolás kora". Ld. Nagy László: Fejezetek a gyermekrajz lélektanából. Singer és Wolfner, Budapest, 1905. 28. 24 Simon Gy. Ferenc: Történetek a művészettörténetből. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1980. 59. 25Tészabó Júlia: A gyermekjátéka 19- 20. század fordulóján. Pont Kiadó, Budapest, 2003.33. XVIII.22. Züzüvel Dunaföldváron, 1947 (SZIKM)
