Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

A gyermkekkor nosztaligája - Révész Emese: A Züzü-ciklus

330 GYERMEKKOR NOSZTALGIÁJA / XVIII RÉVÉSZ EMESE Z Ü Z Ü - C I K L XVIII.23. A szemközti oldalon: A művész felesége gyermekükkel, Züzüvel, 1910 26 A reformjátékokról Id. még: Kriston Vízi István (szerk.): Játék + Rend + Sze­rek. A facsigától a játékprogramig. Ta­nulmányok. Kecskemét - Budapest, 1996. 27 A festményeken feltűnő játékok pontos azonosítása a játéktörténé­szekre vár, de a szakirodalomban számos hasonló, az európai játékipar termékeként ismert játék leírása fel­lelhető. Ld. Kalmár Ágnes: A Szóraka­­ténusz Játékmúzeum és Műhely Gyűj­teménye. Kecskemét, 2002; D. Matuz Edit - Ridovics Anna (szerk.): Játszani jó! Történelmi barangolás a játékok bi­rodalmában. Budapest, 2004; Nagy Veronika: A Moskovszky-gyűjtemény. In: Hetedhét Játékmúzeum. Moskovszky és Réber Gyűjtemény. Székesfehérvár, 2012.5-66. 28 Deáky i. m. (13. j.) 229-231. 29 Az építmény nehezen értelmez­hető térbeli összefüggéseihez némi támpontot nyújt Csók egy másik kompozíciója, a Züzü táncol, ame­lyen távolabbi nézőpontból jelenik meg a Damjanich utcai műterem. 30 A műről részletesebben: Révész Emese: Réthi Vera csodálatos uta­zása. Csók István ismeretlen gyer­mekportréja. Artmagazin, 9. évf. 2011.2. sz., 54-57. 31 1926-ban a Szinyei Merse Pál Tár­saság brüsszeli reprezentatív tárla­tára utazott tovább a kép. A bemu­tatón (amelynek sajtóvisszhangjáról a Magyar Művészet folyóirat számolt be részletesen) általános figyelmet keltettek Csók gyermekportréi. „Ve­lasquez modorában, szép aranyhar­móniában festett gyermekképmása élénk csodálatot kelt" - írta róla a brüsszeli Nation Belge. Idézi: N. n.: A Szinyei Merse Pál Társaság brüsszeli kiállítása. Magyar Művészet, 2. évf. 1926. 297-302. 32 Olaj, vászon, 93x85 cm, j. b. I.: „Csók I. Bp. 18. Restaurálta 1948-ban Csók", mgt. 33 Irmuska (kát. 57.); Júlia a nagy tölgy árnyékában. Olaj, vászon, 79x63 cm, j. b. l.:„Csók 1903". mgt; Ősszel. Olaj, fa, 73x59 cm, j. b. l.:„Csók Paris 1905", mgt. 34 Női arckép (Oppler Emilné) Olaj, vá­szon, 115x95 cm, j. b. l.:„Csók 1916", MNG, Itsz.: 80.4 T; Lány a kertben. Olaj, fa, 60x50 cm, j. b. I.: „Csók I." mgt; Lugasban. Olaj, vászon, 84x68 cm, j. b. l.:„Csók I" mgt. 35 Kemény 1926.67. 36 Farkas 1957.35. 37 Bálint 1930. 7-8. 38 1936-ban és 1942-ben már ezen a címen állította ki a művész: „Hiszek Magyarország feltámadásában" 39 Olaj, fa, 90x50 cm, j. b. l.:„Csók I. B. p. 1933", mgt. 40 A mű fogadtatástörténetének rész­letes feltárása: Szűcs 2002. 41 e. a. [Elek Artúr]: A Műcsarnok téli tárlata. Újság, 2. évf. 1926. febr. 28., 40. sz., 9; Az angyalos oszlopok Csók epreskerti műtermének sok fényké­pen feltűnő díszletei voltak. 42 e. a. [Elek Artúr]: A Műcsarnok téli tárlata. Újság, 2 évf. 1926. febr. 24., 44. sz., 8. 43„Hiszek egy Istenben". Csók István legújabb képe. Az Est, 17. évf. 1926. febr. 23., 43. sz., 12. 44 Tóth Aladár: Csók István megfes­tette a magyar „Hiszekegy"-et. Ma­gyarország, 33. évf. 1926. febr. 23., 43. sz., 10. 45 Sinkó Katalin: A megsértett Hun­gária. In: Magyarok kelet és nyugat közt. A nemzettudat változó jelképei. Hofer Tamás (szerk.) Néprajzi Mú­zeum, Balassi Kiadó, Budapest, 1996. 267-182. 46 Felirata balra fent:„To LORD RO THERMERE the true friend of PIECE." Felirata jobbra lent: „Hiszek Magyar­­ország feltámadásában." Csók 1945- ben megjelent emlékirata ezt a kom­pozíciót feliratok nélkül, 1928-ra da­tálva reprodukálta. Csók 1945.168. 47 Szűcs 2002.299-300. 48 N. n.: Képzőművészeti kiállítások. Magyar Hírlap, 37. évf. 1927. okt. 9; N. n.: Csók István ajándéka Rothermere lordnak. Magyarság, 8. évf. 1927. okt. 9; N. n.: Művészi ajándék Lord Rot­­hermerenek. Pesti Hírlap, AT. évf. 1927. okt. 9. 49 N. n: Vasárnap kiállították Csók Ist­ván új„Hiszekegy"-jét az Ernszt-Mú­­zeumban. Reggel, 6. évf. 1927. okt. 16. 50 Művészet, 10. évf. 1911. 156. o. után színes melléklet (Séta); Csók 1926. 61. o. előtt színes melléklet: Züzü olvas; Magyar Művészet, 6. évf. 1930.9-10. sz., 565. o. előtt Züzü Ka­rácsonya színes melléklet; Petrovics 1936.72. o. után Züzü Karácsonya szí­nes melléklet; Pogány Ö. 1947. 137. Züzü beteg színes reprodukció; A szí­nes reprodukciók egyébként a ké­sőbbi hamisítványoknak is tág teret adtak. 5' Züzü-ciklus (Mappa tíz színezett li­tográfiával), 1932. Az albumban nem szerepelt a kiadó neve, a reproduk­ciós grafikában ekkor jelentős érde­meket szerzett Frankel szerepválla­lását Zsákovics Ferenc vetette fel. Zsákovics 1998.157. 52 Ez szerepelt a hírlapi közlemény­ben. László Gyula egykorú visszaem­lékezése szerint a színezés mechani­kus munkáját Csók főiskolai növen­dékei végzeték. Ld. Zsákovics 1998. 157,160. 53 Linóleummetszet, papír, 329x240 mm, MNG, Itsz.: G.83.55/6. Az album elemzése: Földi Eszter: Fa- és linóle­ummetszés Magyarországon 1904- től 1914-ig. In: A modern magyar fa- és linóleummetszés, 1890-1950. Róka Enikő (szerk.) Miskolci Galéria, 2005. 38-40.(13-46.) 54 Olaj, vászon, 22,5x28 cm, j. j. I.: „Csók", mgt. 55 Rózsa Miklós: [Bevezető]. In: Mo­dern magyar képtár. Rózsa Miklós (szerk.) Művészház Művészeti Egye­sület, Budapest, 1911.2. 56 Csendélet. Akvarellel színezett kő­u s rajz, 500x250 mm; Fürdőzők. Akva­rellel színezett kőrajz 335x485 mm; Sokáclányfej. Akvarellel színezett kő­rajz, 350x280 mm 57 Zsákovics 1998.154. 58 Báthory Erzsébet portréja. Színe­zett rézkarc 340x270 mm; Mézevők. Színezett rézkarc 450x330 mm; Pi­henősok áclányok. Színezett rézkarc 460x600 mm; Thámár. Színezett réz­karc 330x400 mm; A rézkarcok né­melyike vidéki csoportos tárlatokon is szerepelt. Ld. Festőművészek kép­zőművészeti kiállításának katalógusa. Fránkel Szalon, Pécs, 1938. jan. 23,­­febr. 6. 59 Rézkarc, papír, 300x210 mm; Szí­nezett és színezetlen változatai egyaránt ismertek. 60 Rézkarc, papír, 320x260 mm; Repr.: Művészeti Szalon, 1931.5. sz; Pásztor­tűz, 17. évf. 1931. júl. 26., 15. sz., cím­lap. 61 Repr.: Művészet, 1936. 3. sz; Pász­tortűz, 17. évf. 1931. okt. 4., 20. sz., címlap. 62 (ks.) [Károly Sándor]: Csók István Züzü-albuma. Az Est, 23. évf. 1932. jan. 1., 1. sz., 9. 631918 Ernst Múzeum, kát. 60. Első séta. (Repr.); Olajf. 65x55 cm, jelezve. BÁV 18. művészeti képaukció, 1968. máj., kát. 20.: Züzü zongorázik. (Repr.) 64 Előbbiek közül több tükörfordított. 65 n. e.: Züzü. Újság, 1935. jan. 23. 66 [Fénykép az esküvőről.] Pesti Napló, 86. évf. 1935. jan. 27., 19. 67 Palotainé Kali Gabi: Csók Julianna, 1909-1974. In: Mocsár 2008.80. (76- 85.) Az írás számos értékes szemé­lyes információt tartalmaz Csók Jú­liáról. 68 Fedor Ágnes interjúja Züzüvel. In: Lányok Évkönyve. 1961 ; Közölve: http://www.hotdog.hu/magazin/ma gazin_article.hot?m _id=18572&a Jd =254086&h_id=65140, letöltés dá­tuma: 2013. 06. 25; Csók Júlia nem szerepel a Képzőművészeti Főiskola beiratkozott hallgatóinak névsorá­ban. Rajzaiból többet reprodukál: Mocsár 2008. 69 Palotainé i. m. (67. j.) 82. 70 Fedor i. m. (68. j.) 71 Csók István emlékmúzeum létesül Cecén. Magyar Nemzet, 1961. szept. 3.; Csók István leánya gazdag anya­got ajándékoz a Cecei Csók István Emlékmúzeumnak. Fejérmegyei Hír­lap, 1961. dec. 10.; Az ezt megelőző adományokról: Petres 1962; Kiállítási katalógus: 1962 Cece; Környei Elek: Egy tulipános láda Cecétől Cecéig. A Csók István Emlékmúzeum kincsei. Magyar Nemzet, 1962. máj. 19.; A mú­zeum megnyitásáról és tárlatáról az országos és helyi napisajtó csaknem valamennyi kiadványa beszámolt. A jelenleg zárva tartó múzeum be­mutatása: Kovács 2002.

Next

/
Thumbnails
Contents