Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A gyermkekkor nosztaligája - Révész Emese: A Züzü-ciklus
A GYERMEKKOR NOSZTALGIÁJA / XVIII- RÉVÉSZ EMESE: A ZÜZÜ-CIKLUS 327 (reklámjuk szerint) maga a mester színezte és látta el személyes kézjegyével.52 Az ily módon eredeti és sokszorosított határán egyensúlyozó kiadvány jellegzetes terméke volt a két világháború közötti, válságtól sújtott hazai műpiacnak. Noha Csók részvétele a képek színezésében kétséges, a kompozíciók előrajzai minden bizonnyal tőle származnak. Azok ugyanis a legkevésbé sem szolgai másolatai a részletgazdag, festői finomságokban bővelkedő vásznaknak, hanem saját invencióval megformált, a kőrajz technikai lehetőségeihez igazodó, önálló grafikai művek. Figyelemreméltóak azok az apró különbségek is, amelyekkel az alkotó az évtizedek távolából átdolgozta, és ezzel új hangsúlyokkal gazdagította, pontosította vagy olykor átértelmezte az előképként szolgáló olajképeket. Ez olykor csupán színbeli újrahangolást jelent, mint a Züzü a kertben litográfia esetében, ahol Csók a festményen korábban megjelenő piros kabátot cseréli kékre. (kát. 79.) A lappangó Népszínház utca esetében viszont a csupán fekete-fehér reprodukciókból ismert kép színeire vonatkozóan elsődleges forrás a kőrajz, amelyen egyértelműen kivehető, hogy a karon ülő csecsemő sokác ünneplőt visel. (kát. 69.) Csók ezúttal az ablakból nyíló kilátást is megváltoztatta, amely eredetileg a forgalmas belvárosi utcára nyílott, a kőrajz jelenetének hátterébe viszont a Hunfalvy-villából feltáruló panorámát helyezi - ugyanazt, ami a Züzü az ablakban festmény hátterében jelenik meg. Utóbbit viszont új címen - Tavasz a télben - közli a sorozat, ezáltal egyértelműen megkülönböztetve az azonos témájú Züzü olvas festménytől. (Szintén a szituációt teszi világosabbá az előtérben új elemként feltűnő földgömb.) A Tavasz a télben új címvariáció azonban a kőrajz esetében csupán szimbolikus, a festmény téli háttere ugyanis zöldellő kastélykertre változott. A ciklus záró képe az imádkozó Züzü alakja, amely az eredeti keresztény-nemzeti kontextusból kiemelve, a viharos, sötét tájháttér helyett semleges térbe illesztve jelenik meg, és immár Züzü imádkozik címen szerepel, (kát. 83.) Csók nem törekedett arra, hogy olajképeit „átfordítsa" a századelő művészi sokszorosított grafika eszköztárába. A század elején csupán egyetlen alkalommal, Rózsa Miklós 1911-ben kiadott Modem magyar képtár címen megjelent, linóleummetszeteket tartalmazó mappájában szerepelt egy kompozíciójának modern átirata. Az expresszív művészi törekvéseket jól szolgáló technika hazai népszerűsítésében úttörő szerepet betöltő albumban a Sokác temetés (kát. 47.) metszetváltozatát Csók terve nyomán Galamb József metszette.53 A festő a metszethez készült tanulmányán mesterien igazodott a linóleummetszet foltszerű, nagyvonalú formálást kívánó adottságaihoz.54 (XV.22.) Az album bevezetőjében Rózsa Miklós találóan összegezte a kép mindazon vonásait, amelyek a francia fauve-ok hatását igazolják:„Csók István itt is tanúságot tesz róla, hogy a magyar népművészeti motívumokat olyan dekoratív érzékkel, olyan erővel és olyan sok ízléssel, mint ő, senki se tudja összehangolni. Pedig 'A darázsi temetőben' nem is akar kép lenni, csak egymás mellé helyezett foltok arrangement-ja; a szín - a csupa erősen hangsúlyozott lokális szín - arra való csupán, hogy a mindent kifejező, még plasztikát is éreztető vonal kifejező erejét segítse."55 Ezt követően csak az első világháború után szaporodtak meg műveinek grafikai átiratai, ám ezek jobbára egyértelműen kereskedelmi célú reprodukciók voltak. Csóké kompozícióinak népszerűségétjelentősen növelték a széles körben elterjedt (gyakorta„eredeti Csókként" nagy becsben tartott) grafikai másolatok. Kiadójuk vélhetően a Züzü-mappához hasonlóan Frankel József volt, akihez Csókot szoros üzleti kapcsolatok fűzték. A Züzü-képek grafikai sokszorosítása jó üzleti fogásnak bizonyult, hiszen a gazdasági válság idején ily módon olcsón hozzá lehetett jutni Csók legnépszerűbb (és garantáltan „eredeti") műveihez. Mellettük olyan népszerű Csók-kompozíciók kőrajzolatú másolatai kerültek forgalomba, mint a Reggeliző asztal (kát. 97.), a Strandoló nők (kát. 120.) vagya nagyszámú olajváltozatban ismert Sokác lányfej.56 (XXIII.10-11.) Szintén Frankel József kérte fel Prihoda Istvánt az általa foglalkoztatott művészek alkotásainak rézkarcolatú reprodukálására.57 E rézkarcok jól jelezték, hogy melyek is a korban Csók legnépszerűbb kompozíciói: Prihoda másolatokat készített a Thámár, a Mézevők, a Pihenő sokácok és a Báthory Erzsébet főalakja után.58 (XXIII.12.) (Valamennyi kompozíciónak számos festészeti - köztük több idegenkezű - va-XVIII.20. XVIII.19. Züzü olvas, 1926 körül (repr. Magyar Művészet, 1926) XVIII.20. Züzü olvas. Prihoda István rézkarca
