Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A gyermkekkor nosztaligája - Révész Emese: A Züzü-ciklus
326 A GYERMEKKOR NOSZTALGIÁJA / XVIII. RÉVÉSZ EMESE: A ZÜZÜ-CIKLUS XVIII.18. aranyos keretben egy leányka ülő alakja. A mester évtizedes modellje, annyi bájos alkotásának sugallója, immár serdülő leánykája, a legendás kis Züzü magyar pruszlikban és vállingben ül, szőke haja szétbontva hull a vállára, kerekre nyílt nagy szürke szemében csendes szomorúság és vágyódó hit."42 Ahogy egyértelmű volt az a szimbolikus jelentés is, amibe Csók modelljét helyeztetsz a fiatal lányalak, akit a művész a komor háttér elé ültetett, a megcsonkított, meggyötört Magyarország Hungáriája. A remény, a hit megtestesítése, akinek szelíd szépsége a mögötte dühöngő viharnál is hangosabban és velőkig hatóbban mondja a szöveget: »Hiszek egy Istenben, aki el fogja söpörni a vihart a mi egünkről és visszaadja az ártatlanul megraboltak kincsét«."43 A műkritika kiváltképp értékelte, hogy aktuálpolitikai elkötelezettsége ellenére, a festmény mellőzte a kor irredenta ábrázolásainak propagandisztikus szimbolikáját:„Mindenekelőtt diszkrét és bámulatosan finom ízlésű színekbe, alakokba öltözött. Az ízléstelen rikító szimbólumokat, a szónokias álpátoszt ezúttal száműzi Csók ecsetje."44 Csók kompozíciója nem él a poszttrianoni politikai agitáció ikonográfiái eszköztárával, a„megsértett Hungária"vagy a„megcsonkított nemzettest"jelképrendszerével.45 Hungáriája egy ifjú lányalakban ölt testet, finoman egyensúlyozva portré és megszemélyesítés között, s a címadáson kívül legfeljebb a magyaros viselet utal fogalmi jelentéskörére. A kompozíció oly sikeresnek bizonyult, hogy 1927 őszén Csók megfestette második változatát. Ez a ma lappangó, csupán egykorú reprodukciókról ismert mű a háttér kidolgozása és feliratai révén még egyértelműbbé tette jelentését.46 (XVIII.17.) Művét Csók Lord Rothermerenek ajánlotta, aki egy 1927-ben Angliában közölt cikkében bírálta a trianoni döntést, és etnikai szempontok figyelembevételével a határok igazságosabb kijelölését javasolta, ezáltal is megelőzve a régióban a jövőben szükségszerűen bekövetkező etnikai ellentéteket.47 A magyar revízió érdekében kiálló angol lord személyét olyan széles körű rokonszenv övezte, hogy 1927 novemberében a Magyar Revíziós Liga küldöttsége több mint egymillió aláírással és ajándékokkal - köztük Csók festményével - kereste fel őt angliai otthonában. Művét ezt megelőzően Csók még 1927 októberében az Ernst Múzeum kiállításán a hazai közönségnek is bemutatta.48 Az első és a „diplomáciai ajándéknak" szánt kép között egyértelmű különbségeket fedezett fel a sajtó:„Az első képen a Hiszekegyet mondó leány arcán néma bánat borong. Körülötte sötét az ég, villám cikázik. A lord számára festett kép egészen más. A kettős kereszt fölött hajnali pír dereng sa rózsaszínű hajnal leple bevonja a hegyek ormát. Az imádkozó leány arcán megnyugvás tükröződik, szeme fölcsillog."49 Közismertség és népszerűség A húszas évekre a Züzüről festett képek közismertté váltak, s a közgondolkodás is egyre inkább ciklusként hivatkozott a másfél évtized alatt alkotott művek sorára. Mindez annak a széles körű publicitásnak is köszönhető, hogy a lap- és könyvkiadók gyakorta és szívesen reprodukálták, nemritkán színesben e tárgyuknál fogva is oly vonzó műveket. A korban még ritka kiváltságnak tekinthető, hogy színes reprodukció jelent meg a Züzü első sétájáról, a Züzü olvasról, a Züzü a karácsonyfa alattról, valamint a Züzü betegről.50 Első Züzü-képeit Csók már első nagyobb önálló tárlatán, az 1914-es műcsarnoki kiállításán is bemutatta, a Magyar Művészet pedig 1926-ban a sorozat kilenc darabját reprodukálta. A ciklussá érett művek teljes pompájukban a művész 1935- ös jubileumi kiállításán jelentek meg, ahol már 11 Züzü-képe szerepelt. A sorozat elismertségének jeleként a jubileumi retrospektív tárlat után a Züzü a kakassal és a Züzü a karácsonyfa alatt festmények a Szépművészeti Múzeumba, a Züzü a gyerekkocsiban olajkép pedig a Fővárosi Képtár gyűjteményébe került. Ezt a széles körű népszerűséget használta ki Csók és Frankel József, mikor 1932-ben a Züzüciklus tíz darabját kőrajzolatú sokszorosításban adták ki.51 A vállalkozás rangját jelezte, hogy az album előszavát a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Petrovics Elek írta. Az 1932 karácsonyára boltokba került mappa tíz darab akvarellel színezett, 150 számozott példányban kiadott litográfiát tartalmazott. A közkeletű szóhasználattal„eredeti" nyomatok értékét az adta, hogy azokat XVIII.18. A Züzü-ciklus litográfiái albumának reklámja, 1932 (MNG)
