Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

A megtalált paradicsom - Szacsvay Éva: Csók István-művek etnográfiai megközelítésben

240 A MEGTALÁLT PARADICSOM / XIII. SZACSVAY ÉVA: CSÓK ISTVÁN-MŰVEK ETNOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN szánsz szekrényen siklik tova. Össze­kavarod ik fejünkben a história és ge­ográfia, a néprajz és kultúrtörténet mindenféle tere és kora. [...] Egész kultúránkban van bizonyos zavaros­ság. Leginkább ott, ahol e kultúra hordozói sáfárkodnak. Ama nagy tükör, a művészet híven rajzolja meg jellemképünket [...] Vajon a fényes műtárlatok gyöngyei is magukon vi­­selik-e a közönség jegyét?" Lyka 1982. 118. 28„A népművészet, a népi díszítőmű­vészet, a háziipar, és az iparművészet fogalmai [...] a századforduló után tisztázódtak, illetőleg váltak el egy­mástól. Nagyobb magyar anyag - egy székely ház - először az 1873. évi bécsi világkiállításon szerepelt. Az 1885. évi Országos Kiállításon már ti­zenöt parasztszoba-belsőt láthatott a közönség (hat magyart és kilenc különböző magyarországi nemzeti­ségit). Közben kormányzati szintű programmá emelkedett a paraszti háziipar fölkarolása, nem utolsó sor­ban azért, hogy a lakosság kereseti viszonyait javítsák; de ideológiaként alátámasztotta ezt a »nemzeti ipar« fejlesztésének ügye is. Tanfolyamo­kat és bemutatókat szerveztek, me­lyek a parasztok és a parasztiparosok művészi fejlődését kívánták segíteni. [...] A háziipari föllendülése egyide­jűleg kiváltotta a megörökítés, meg­őrzés igyekezetét is, ekkortájt nem­csak a budapesti Néprajzi Múzeum jogelődje (1872), hanem sorozat­­nyi vidéki múzeum néprajzi gyűj­teménye született meg. [...] Kresz Mária tanulmánya (A magyar nép­művészet felfedezése. Ethnograp­­hia, 1968) részletesen föltárta, mily szövevényes volt ez az út, hogyan inspirálta egymást kölcsönösen a gazdasági érdek, a nemzeti eszme, a tu- domány és a művészet fejlődése." Kosa László: Malonyay Dezső és „A magyar népművészete". (Malonyay Dezső: A magyar nép művészete so­rozat kísérőfüzete) Helikon Kiadó, Budapest, Békéscsaba, 1984.3-4. 29 Lázár Béla: Egy magyar gyűjte­mény. Budapest, 1922. 30 „A társadalmi eredet hatott. Vi­lágszemléletük a középosztálybeli művelt ember lelkületéből fakadt, s csak természetes, hogy ez műveik­ben tükröződött. Művészetük egész tárgyköre demonstrálja ezt. Az em­beri és szociálisjelenségekhez való viszonyuk annál világosabban meg­állapítható, mert valamennyien em­berfestők voltak, s az önmagáért való tájképfestés csak későbben Nagy­bányán vált lelkűk szükségévé." Réti 1994. 50; Csók és Iványi-Grünwald Dagnan-Bouveret-től inspirálva fest magyar parasztot, parasztleányt, a­­zonban hiába érezzük náluk a köz­vetlen szemlélet meggyőző erejét, s hiába érezzük Hollósy kocsmai élet­képein az ifjúkori élmények átütő erejét, e képek mégsem valamely belső késztetésnek köszönik létüket, hanem annak a körülménynek, hogy ilyen témákat festettek akkoriban mások is. 31 Csók István képein pl. Reggeliző asztal (kát. 97.); Amalfi (kát. 98.); Ke­resztapa reggelije (kát. 100.); A kan­­csótípusok meghatározását, funk­cióit Id. István Erzsébet: Kancsó (szó­cikk). In: Magyar Néprajzi Lexikon, III. Ortutay Gyula (főszerk.), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.21-22. 32 Tarjányi Eszter: A szellem örvényé­ben. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai. Universitas Könyvkiadó, Budapest, 2002. 33 Tarjányi i. m. (32. j.) 7-23; A szerző rendkívül gondos és széleskörű átte­kintést ad az okkultizmus 19. századi megjelenéséről Európában és Ma­gyarországon, szerepéről a kor iro­dalmi életében, az alkotásokban és más művészeti folyamatokban. 34 Tarjányi i. m. (32. j.) 15. Bemutatja az angol spiritizmus kapcsolatát a tudományokkal. Komoly természet­­tudósok foglalkoztak vele, pl. a bio­lógus Wallace Darwinhoz hasonló nézeteket vallott. 35 Részletesen Id. Tarjányi Eszter utószavában: uő.: A szellembúvár­­lat sodrában elveszve, Madách Ala­dár értekező prózája a századforduló légkörében. In: Wallace, Alfred Rus­sel: A gyakorlati spiritizmus védelme. Madách Aladár művei, II. (Madách Aladár ford.) Madách Irodalmi Társa­ság, Budapest, 2005. 36Tarjányi i. m. (32. j.) 109. 37 Uo. 110. 38 Uo. 110-111. 39 Révész 2009a 40 Révész 2009a. 283-313. 4' Ld. Pócs Éva és Klaniczay Gábor boszorkányperirat feltáró munkássá­gát, Tóth G. Péter peranyagok digi­talizált adatbázisát, továbbá Pócs OTKA pályázatait a témában. 42 Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia. Pest, 1854. (hasonmás kiadás: Eu­rópa Kiadó, Budapest, 1987.) 43 Pócs Éva: Néphit - Népi tudás. In: Magyar Néprajz, VII. Népszokás, nép­hit, népi vallásosság. Dömötör Tekla (főszerk.), Akadémiai Kiadó, Buda­pest, 1990. 501-686., 518. ^0.519. 45 Tóth G. Péter: Emberevők - török­verők. A magyarokról kialakított sztereotip képek és a végvidéki lako­mák kérdése. In: Folyamatok és fordu­lópontok. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Studia Ethnolo­­gica Hungarica, IV., Pócs Éva (szerk.) L'Harmattan, Pécs, 2003. 235-267., 260-261. 46 Pócs Éva: Más világok: másvilágok. Az idegenek az újkori hiedelem­­rendszerben. In: uő.: Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán. Válo­gatott tanulmányok, 1. L'Harmattan, Budapest, 2002.50-64. 47 Sinkó Katalin: A művészi siker ana­tómiája, 1840-1900. In: Az irodalmi kultusz-kutatás kézikönyve. Takáts Jó­zsef (szerk.) Kijárat Kiadó, Budapest, 2003. 7-67., 45. 48 Brückner, Wolfgang: Volkskunst Ästhetische Anschauungen oder Thesen zu einem Wahrnehmungs­problem. In: Netzwerk Volkskunde. Ideen und Wege. Grieshofer, Franz -Schindler, Margot, Festgabe für Klaus Beitl Hgg., Selbstverlag der Ve­reins für Volkskunde, Wien, 1999. 291. 49 Brückner, Wolfgang: Expression und Formel in der Massenkunst. Zum Problem der Urformen in der Volk­skunsttheorie. Germanische Natio­nalmuseum, Nürnberg, 1968.

Next

/
Thumbnails
Contents