Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Gyönyörök kertje - Fajcsák Györgyi: Keleti tárgyak és keleti témák Csók István festészetében
200 GYÖNYÖRÖK KERTJE / X. FAJCSÁK GYÖRGYI: KELETI TÁRGYAK ÉS KELETI TÉMÁK CSÓK ISTVÁN FESTÉSZETÉBEN X.14. X.14. Párizsi műterem, 1910 körül (mgt.) éppen ezért a buddhaságot mint eszményt, a tökéletes vágytalanság állapotát jeleníti meg. Amida njórai alakja a Tiszta föld tanítás Nyugati mennyországát idézi meg, a főalak balján a térdeplő nőalakkal, mint ígérettel, a Nyugati Mennyország Tiszta Földjén való újjászületéssel. A főalak előtt és jobbján hömpölygő, mezítelen női testek az előbbiek ellentételezéseként Nyugat anyagelvű világának nagyon is kézzelfogható megjelenítői. Maga Csók így írt egy Lázár Bélához küldött levelében a Nirvána ihletéről:„De legszívesebben olvasom a Keletindiai tündérmeséket, az Ezeregyéjszakát. A kéknefelejcs kanális partján, a súgó füzek alatt, a susogó nád mellett azt képzelem - nem, tudom - az ott nem vízililiom, de lótuszvirág. Ott ült, láttam az indiai tündérkirálykisasszony »aki oly finom volt és oly gyengéd, nem nyomott többet két lótuszvirágnál. Lábaival a vízbe paskol, kezeivel sűrű, fekete hajába tűzi az egyik virágot a másik után.« A jegenyék tetején a Kis Szúrja Bait kerestem, a kit a vén sasok acélkalitka lakásukba rejtettek el a gaz raksaszok előtt. HátTsandra, no meg a többiek - Aladdin csodalámpája nélkül is elvitt engem az én szellemem oly csodás tájakra, a hová el nem jutok az életben többé soha. Mikor aztán, már nagy kamasz koromban meggyőztek róla hogy nincsenek tündérek - üres lett a világ, szerettem volna meghalni. Kicsiny kis magból nő fel a leghatalmasabb fenyő is. Nos analizáló Uram, e sok ocsuból ki tudod tán szitálni a Nirvána csíráját?"25 Az 1909-ben bemutatott Nirvána-kép ihlete mögött kitapintható a 19-20. század fordulójának megváltás-keresése. A buddhista mahájána ág egyik legnépszerűbb megváltáshite Amitábha Buddhához és mennyországához kapcsolódik. A 4. században Kínában alapított Tiszta föld buddhista iskola tanításának alaptétele, hogy Amida Buddha megvilágosodottá válása után, fogadalma szerint mindenkinek segít, aki őszinte hittel hozzá fohászkodik, hogy újjászülethessen a Nyugati Mennyország Tiszta Földjén. Az Amida njórai szobrok lótuszülésben, szerzetesi köntösben, magas fejdudorral, apró csigákba rendezett hajjal ábrázolják az istenséget. Az Amida-ábrázolások festményváltozatán Amida njórai a Nyugati Mennyországban trónoló istenségként látható, körülötte a buddhista pantheon számos alakja foglal helyet. Az Amidaábrázolások másik jellegzetes képtípusa az Amida raigó képek sora, amelyre ugyancsak találunk példát Csók István keleti festészeti anyagában. (XI.17.) A hívő halálának óráján Amida Buddha égi kísérők társaságában a haldoklóhoz siet, hogy lelkét a Nyugati Mennyországba vezesse. Amida njórai jóval ritkábban látható, ezoterikus megjelenési formájában pedig ékszerekkel feldíszítve ábrázolják, diadémját ülő Buddha-alakok sora ékesíti. Az 1909-ben bemutatott Nirvána központi Buddha-alakjának megformálását a japán buddhista Amida njórai-szobrok ikonográfiája ihlette. Amida-ábrázolások számos formában - fotón, képeslapon, szobor26 (Itsz.: 6710,2124) vagy festmény formájában (Itsz.: 5621) hozzáférhetőek voltak a 19. század utolsó harmadától kezdve. A gróf Vay Péter katolikus püspök által vásárolt és a Szépművészeti Múzeumban kiállított japán képzőművészeti gyűjtemény szobor- és festményanyagában is előfordultak (Itsz.: 3249,5608, 5621). A századforduló francia festészetében is gyakori volt a buddhista témaválasztás. Érdemes a képeken ábrázolt alakok előképeire, mintáira vetni egy pillantást. Odilon Redon Louvre-ban őrzött, Buddhád mű pasztellképét például egyJizo bódhiszattva- (szankszrit: Ksitigarbha-) szobor, a poklokat járó és a szenvedők kínjait enyhítő buddhista istenség japáni szobra ihlette. Világosan felismerhető a japán Jizo-szobrok ikonográfiája a festményen vándorló figuraként ábrázolt Buddha alakjában. Jizo bódhiszattvát szerzetesként, álló alakban, kopasz fejjel, kezében szerzetesi botját tartva ábrázolták, köntöse négyzetes foltokból van összevarrva. Csók István 1909-ben bemutatott nagyméretű Nirvána képének egy jelentősen átfestett változata jelent meg 1933-ban a Magyar Művészet hasábján.27 (X.5.) A festményt a Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon láthatta a közönség. A festmény központi Amida Buddha-alakja változatlan ikonográfiájú maradt, de talapzata alá Csók már lótusztrónust festett. A kép jobb oldalán a törékeny, térdelő nőalak mellett sárga fejdíszes, ugyancsak térdelő férfi figurája tűnt fel. A balinéz fejdíszt viselő alak kezében fehér virágot tart. A kép bal oldalán kavargó jelenet a korábbinál népesebbé vált. Egy újabb nőalak feje jelent meg, amint a kezét szeme elé tartja. A trónus előtt
