Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Gyönyörök kertje - Fajcsák Györgyi: Keleti tárgyak és keleti témák Csók István festészetében
GYÖNYÖRÖK KERTJE / X. FAJCSÂK GYÖRGYI: KELETI TÁRGYAK ÉS KELETI TÉMÁK CS X. FAJCSÁK GYÖRGYI Keleti tárgyak és keleti témák Csók István festészetében Alig-alig ismert művészettörténeti adat, hogy Csók István - több festő kortársához hasonlóan - szívesen vette magát körül keleti tárgyakkal. Kínaijapán, tibeti, indiai, perzsa tárgyak - bútorok, kerámiák, bronzok, fametszetek és festmények - egyaránt előfordultak környezetében: műtermében és lakásában. Keleti tárgyait szívesen örökítette meg festményein, ilyen témái pedig rendszeresen ismétlődtek több alkotói korszakában is. Halála után főbb keleti tárgyai 1964-ben, majd 1968-ban a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumba kerültek.11964-ben tizenkilenc keleti tárgyat kapott Csók István hagyatékából a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum. A Csók Júliának írt köszönőlevelek kínai, közel-keleti, tibeti és japán tárgyakról tettek említést.2 A Csók-gyűjtemény 1968-ban további tizennégy tárggyal gyarapodott.3 Főként kínai és japán kerámiák, valamint japán fametszetek kerültek ekkor a Hopp múzeum gyűjteményébe. Jelen tanulmány három kérdésre keresi a választ. Egyfelől szeretné bemutatni Csók István keleti gyűjteményét; azt a kollekciót, amelyet a művész halála óta a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum őriz. Másfelől számba kívánja venni Csók István keleti tárgyakat felvonultató műveit, hogy a tárgyak ábrázolása kapcsán is szemléltesse vásárlásuk indítékait, megörökítésük művészettörténeti összefüggéseit. A tanulmány harmadik célkitűzése a keleti témák Csók festészetében való nyomon követése. Ennek kapcsán a Nirvána-képek, illetve a N/'rvána-vázlatok behatóbb vizsgálatával a keleti tematika egyik magyar festészettörténeti megjelenését és Csók István Kelet-képének kapcsolódási pontjait szeretné az írás feltárni, (kát. 37-39.) Kelet bűvöletében Csók István előbb a budapesti Mintarajziskolában (1882-1885), majd a Müncheni Akadémián tanult, 1888-1889 között pedig a párizsi Julian Akadémián folytatta tanulmányait.4 1890-ben újra Münchenbe költözött, ahová - több megszakítással - 1897 végéig rendszeresen visszatért. Közben nyaranta Magyarországon dolgozott. 1897 és 1898 nyarát már Nagybányán töltötte, s elsők között ismerte fel a művésztelep jelentőségét a magyar művészet megújulása szempontjából. 1903-ban megnősült, s feleségével ismét Párizsban élt és festett egészen 1910-ig. A müncheni és a párizsi tanulóévek alatt kerülhetett először kapcsolatba a keleti tárgykultúrával. Később fiatal művészként, első sikereit aratva, több évet töltött mindkét városban, ahol komoly hagyománya volta keleti tárgyak kereskedelmének és gyűjtésének. Vásárlásainak egyik szemléleti mintáját a világkiállítások jelenthették, másik forrása a keleti magángyűjtemények bemutatkozásai voltak. A világkiállítások, minta 19. század hivatalos névjegyei, fontos szerepet töltöttek be a távolkeleti kultúra európai felfedezésében s a keleti művészet kanonizációjában. Az 1851-ben Londonban meginduló világkiállítás-folyam a világ átfogó „színpadi" bemutatására vállalkozott. Programjaként az emberiség 19. századi összegzését vázolta fel: egyfelől a természetet legyőző férfias erő, másfelől a nőies, egzotikus díszkertté átalakított természet jelent meg tárlatain. A világkiállítások keleti galériái fontos ismerkedési lehetőséget jelentettek a Kelet művészetével. Ezeken a seregszemléken a távoli országok saját modern áruféleségeik és népszerű exportcikkeik (porcelánok, lakkok, bútorok) mellett bemutatták régi tárgyaikat is: szobrokat, bronztárgyakat és használati eszközöket.5 A világkiállítások anyaga gyakran bővült a Keletet megjárt európai gyűjtők kollekcióiból kölcsönkért tárgyakkal is. ÓK ISTVÁN FESTÉSZETÉBEN ........................................ 195 X.2. X.1. A szemközti oldalon: Csók István epreskerti műtermében, 1936 (SZIKM) X.2. Csók István a Nirvána előtt Párizsban, 1910 körül I
