Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Pályakép
18 PÁLYAKÉP CSÓK ISTVÁN ÉLETRAJZA ÉS PÁLYAKÉPE 1.18. 1.15. Nagy Julianna, Csók István hitvese 1.16. Az általa illusztrált Bánk bán díszkiadása, 1899 1.17. Bugaci pásztor, 1900 (MNG) 1.18. Párizsi műtermében, 1903 1897 Ősszel visszatér Münchenbe. Mivel apja halála után anyagi gondjai vannak, eladásra szánt képek festésébe kezd. A miniatűr méretű, aprólékosan kivitelezett, holland modorban festett Dolce farnientét kifejezetten az amerikai vásárlók ízléséhez igazodva, féléves munkával készíti el. (XVII.2.) A Glaspalast tárlatán ezzel a képével és a minisztérium által kiküldött Báthory Erzsébettel szerepel. Történeti vásznát I. osztályú állami aranyéremmel jutalmazzák. Nyár elején hazatér, családjával átköltözik a cecei kúriába. Csatlakozik a Nagybányán dolgozó festőkhöz. Bay Lajos jóvoltából a környék legjobb fekvésű műtermét kapja meg, a Szent János-patak partján az ősfás Hámori-kert közepén álló, nyolcszögletű, futórózsával beborított pavilont. A„Paradou"-ban kezdi el festeni nagy vásznát, a Melanchollát. Pesten bérel műtermet a Kmetty utcában. Itt fejezi be a Melanchollát, amit pár nappal a nagybányai művészek első bemutatkozó tárlata előtt szétvagdal, igya kiállításon végül két tanulmányfej mellett a Münchenben festett Dolce far nienté\/e\ vesz részt. > Malomrét Sáregresen (kát. 87.) 1898 Tavasszal a párizsi Szalonban egy női portréval szerepel. Jantnyik Mátyás és Dudits Andor mellett díjat nyer az Országház ebédlőjébe szánt falképterveivel (BTM), amelyek tárgya az 1867-es koronázási díszebéd. Az év nagy részét Budapesten tölti, művésztársaival a Budapest és a Dreschler Kávéházban találkozik. Az utóbbiban kialakult „Muskátli-asztal" tagjai között Kéméndy Jenő és Feszty Árpád mellett vannak operaházi művészek is. A Margitszigeten találkozik először jövendőbeli feleségével, a Schlick-gyár főmérnökének lányával, Nagy Júliával. Nagybányára ezen a nyáron is készül, de végül családjával Marienbadba utazik. Őszre megfesti a Bűnbánó Magdolnát (kát. 13.), amely decemberben szerepel a nagybányaiak második tárlatán. Az itt egyedüli műként kiállított Bűnbánó Magdolna modellje ugyanaz az Elvira nevű hölgy, aki a feldarabolt Melancholian a csábító Vénuszt ihlette. A biblikus jelenetet leplezetlen erotikája miatt sok támadás éri a sajtóban, de festői érdemeit a műkritika nem vitatja. A Szépművészeti Múzeum megvásárolja az Úrvacsorát. > Vénusz (kát. 11.) 1899 Az Új Idők lapjain Lyka Károly önálló cikkben méltatja művészetét. A Műcsarnokban a nagybányai művészekkel közösen állítja ki két új kompozícióját. A „Szabadíts meg a gonosztól"(Diadalmas Krisztus) visszhangja vegyes a műbírálók körében; az elismerő hangok ellenére a művet rövidesen szétdarabolja. A Magyar Madonna (Patrona Hungáriáé, kát. 12.) című képe széles körben ismertté lesz, köszönhetően annak, hogy azt a Könyves Kálmán Mükiadó Rt. műlapként sokszorosítja. Évvégén a Pesti Napló díszkiadásában megjelenik a Bánk Bán, benne Csók öt kompozíciójának reprodukciójával. (1.16., kát. 126-127.) 1900 Elkészül a Melancholia „impresszionista átirata", A tavasz ébredése, (kát. 36.) Nagy lélegzetű szimbolista kompozícióinak kudarca után visszatér a korábbi sikereit eredményező életképi témákhoz. Nyáron az Alföldön (Bugacon) dolgozik, a Társulat téli kiállításán - egyéb plein air hangulatú zsánerképei mellett - bemutatja újabb népi zsánerképét, a Bugaci pásztort (Cserényben, 1.17.). A népi zsánerhez való visszatérésében csak megerősíti, hogy az Úrvacsorát a párizsi világkiállítás zsűrije I. osztályú aranyéremmel tünteti ki. 1901 Az év végén a Nemzeti Szalonban A Megváltót állítja ki (lappang), a Műcsarnokban a Salomét. (kát. 17.) 1902 A Műcsarnok tavaszi tárlatán bemutatja a Bűnös asszonyt (VII.4.), ám a bírálatok hatására megsemmisíti. Szénrajzaiból többet is közöl a Lyka Károly szerkesztésében elindult Művészet.
